Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila
rajzolt Kassák a Korunk szerkesztőjéről, Gaál Gáborról az Egy ember élete soron következő kötetében, majd — némileg más szavakkal — a Munká-ban 13 1932 októberében pedig a Társadalmi Szemle egyik Kassák-ellenes írására válaszolva a Munka helyettes szerkesztője, Nádass József 17 ' a folyóirat „álneves firkásza" mögött Lakatos Péter Pált vagy József Attilát sejti, ,,. . . akiket a ,T. Sz.' a fasiszta ,Előörs'-től vett át. . ." Ezúttal az a Nádass József írja ezt aki korábban elismerően írt a Nincs apám se anyám-ról. Az 1932-es évben töretlen elkötelezettségű versek (Külvárosi éj, Mondd, mit érlel. . . , Invokáció), éles polémiák, lapalapítási kísérlet és újabb verskötet jelzik a költő útját. A Korunk-ban egymásután jelennek meg tanulmányai és év végén Gaál Gábor mint költőt is bemutatja. A lapban számos utalás történik József Attilára és miközben a magyarországi munkásmozgalomban szinte egyöntetűen félreértik kötetét, a Külvárosi éj-t — a novemberi számban Danzinger Ferenc tanulmányának már a címe szerint is József Attila, a szocializmus költője. A Korunk-ban ebben az időben két vitacikke és egy könyvkritikája jelenik meg. A májusi számban Természettudomány és marxizmus címen vitára kel Totis Bélával. Totis ismert szociáldemokrata futott át hozzám az út másik oldaláról. Bocsánatkéréssel kezdte, mentegette magát a Korunk-ban leadott cikk miatt. .Meggondolatlan voltam, és hagytam magam beugrasztani — mondta —, nem az igazság szeretete, hanem felpaprikázott indulataim mondatták el velem azokat az oktalan sorokat'. . . Elővette hóna alpi a tömött aktatáskát, és átadta új verseskönyvét a már előre beírt dedikációval." Kassák Lajos: Csavargók, alkotók. Válogatott irodalmi tanulmányok. Bp. 1975. 221. 1. (Rádióelőadás kézirata, é. n.) — Huszonöt éve című emlékezésében némileg másként írja meg Kassák Lajos a Korunk-kritika után történteket: „Néhány hónap múlva új verseskönyve jelent meg és idejét látta annak, hogy az ellenem intézett támadását valamiképpen jóvá tegye." Kassák Lajos: I. m.: 230. 1.; és Kortárs, 1962. 1809.1. Az első idézet szerint a Medvetánc-ot dedikálta József Attila Kassák Lajosnak, a másik emlék-változatba inkább a Külvárosi éj illik. 13 Kassák Lajos: Egy ember élete II. rész 3. Háború. Bp. 1932. 153—154. 1. Kassák itt A Tett alapítása körüli időkre — 1915 november előtt — datálja megismerkedését Gaál Gáborral. G. G. ekkor frontszolgálatos katona volt, valószínűleg korábban, 1914 előtt ismerkedett meg vele valamelyik pesti kávéházban. Könyvében „tanárnak készülő lírai lélek"-nek, „jezsuita-növendék"-nek ábrázolja Gaál Gábort, aki „prototípusa a szegénységből kifelé evickélő, papi kenyéren nevelődött antiszemita érzelmű strébernek". Nem kevésbé elfogult a Munká-ban sem. Tárgyilagosság vagy trágárság című glosszájában (1931. 514—516. 1.) a következőket írja: ,, . . . a proletariátus osztályát destruáló, szociáldekadenciában vonagló irodalomnak családi fészke a magát szocialista balszárnynak nevező .Korunk' című folyóirat. Ne felejtsük el, hogy a folyóirat szerkesztője: jezsuita neveltségű, a legutóbbi időkig vallásfilozófiába bódult s hirtelenében baloldali szocialistává vedlett vagy praktizálódott tanárember." A Munka 1932 február—márciusi számában pedig Válasz néhány levélre címen elismétli: „A Korunk jezsuita szerkesztőjéről" önéletírásában mondottakat, további „leleplezésként" közölve Gaál Gábor Hatvány Lajos körüli szerepét (a forradalmak bukása után Hatvány Lajos titkára volt — T. J.). Kassák nem csökkenő dühvel csépeli Gaál Gábort: „Parvenü lélek, akinek most a szalonbolsevizmus adja meg a legkényelmesebb megélhetési alapot . . ." (622. 1.) lí (Vándor Pál) Haller János: Hitler-diktatúra vagy proletár egységfront. Társadalmi Szemle, 1932. 270—275. 1. (Az álnevet feloldotta Kálmán Lászlóné: Társadalmi Szemle (1931—1933) Repertórium. Bp. 1974. Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei B/5. sz. 11. 1.); [Nádass József] n. j.: A „Társadalmi Szemle". Munka, 1932. 716. 1. Nádass támadása alaptalan rágalom.
