Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Kiss József—V. Nyilassy Vilma: Petőfi levelezésének kiadatlan és elfelejtett darabjai

Petőfi Sándor — Emődy Dánielnek. Koltó, 1847. szept. 17. Koltó, septemb. 17. 1847. Édes Danim! Csak azt Ígértem meg, hogy irok neked, de az nem volt kikötve, hogy mennyit, és ezért hála istennek ! Nem képzeled, millyen nehéz a levélírás a mézeshetekben, kivált az illyenekben, mint az enyéim! October végén Pesten leszünk, majd akkor!. . . addig is légy boldog. Ölel barátod Petőfi Sándor ' Címzés (az utolsó lapon): Emődy Dániel barátomnak Pesten Pillwax kávéházában Autográf kézirata a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának „Petőfi-gyűjtemény"-ében található. (Jelzete: P-lev., leltári száma: P. 12.) — A Petőfi-ház régi leltárkönyvében olvasható bejegyzés szerint a kézirat dr. Emődy László tulajdonából, Komáromi János gyűjtése révén került az 1920-as években a Petőfi Társaság birtokába. Emődy Dániel (1819—1891) ügyvéd, 1863-tól a sárospataki főiskola jogtanára, a 40-es években Pesten a Pilvax asztaltársaságához tartozott, a forradalmi ifjúságnak, Petőfi baráti körének tagja volt. A Pesti Divatlapban és az Életképekben néhány verse is megjelent; munkatársa volt a Pesti Hírlapnak; 1849-ben rövid ideig ő szerkesztette a Közlönyt. Ferenczi Zoltán adatai szerint Petőfi már 1843-ban, Debrecenben ismerkedett meg Emődyvel, aki akkor a Tisza-családnál nevelősködött. (Petőfi életrajza. Bp. 1896. II. köt. 32. 1.) Levelezésüknek az itt közölt sorok az egyetlen fennmaradt dokumentuma; baráti kapcsolatukra, Emődy iránti megbecsülésére Petőfi az „Uti levelek" következő soraiban utal: „Elkísért Vácig Emődy Dániel. Nem tudom: egyszer fogja-e közönség e sorokat olvasni, vagy. . . egyszer sem ; de leírtam e nevet, hogy a hányszor olvassák leveleimet, lássák egyszersmind leghívebb, legönzéstelenebb és legtisztább lelkű barátim egyikének nevét is. Barátja vagyok, mert ő is barátom, de barátja vagyok még inkább azért, mert ő jellem, olly erős jellem, a millyen e gyönge korban kevés van, a millyen csak az lehet, kinek a szegénység volt dajkája és nevelője. Urak, tiszteljétek az illyen embereket, kik kenyeret esznek, bár kalácsot ehetnének. —" (Uti levelek: IX. levél. — Petőfi Sándor összes művei. V. köt. Bp. 1956. Akadémiai Kiadó. 60. 1.) Petőfinek e sorokon kívül még két 1847. szeptember 17-én kelt rövid levelét ismerjük: egyiket Arany Jánosnak, másikat Kubinyi Rudolfnak írta. 5 Petőfi Sándor [?] — Jókai Mórnak. Pest, 1847. dec. 12. Uram, uram Jókay szerecsen uram. Ön szép szőke és deli ifjú, kedves kellemes és szeretetre méltó — ön genialis iró, ön uj iskolát alapított — ön az Életképeknek uj aerat adott ön hazánk legjelesb iroit, mint Pálfit, Truckkát, Bus Aurelt és Szatmáry Pált magához lekötelezte — ön becsületes