E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)

Képzőművészeti gyűjteménye - a) A magyar képzőművészek hódolata Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára. Bevezető (Kovács Ida) - Jubileumi ajándékként kapott alkotások

kartonon a festő kézírásával: „Jókay Mór 1849 év September hó végén nejével Laborfalvy Rózával és Rákóczy F[!]-el Borsod megyébe Tardonára menekült, »A tengerszemű nőben« leírt bujdosásá- nak elbeszéléséhez tartozik e táj az »Odvaskő« hova jó barátjai, Csányi Béni, Szentimrey Pál, Bodollay Imre, Rácz Endre reform, lelkész és én gyakran követtük. Budapest 1893 Telepy Károly” A kép „Tardona vidékéről, hol Jókai a Szabadságharcz után rejtőzött” címmel megjelent: Vasárnapi Újság 1894. jan. 14. 2. sz. 20. Itt olvashatjuk a kép kapcsán: „Telepi Károly Tardona regényes vidékéről festett egy igen hangulatos aquarellt. Minő emlékek kötik Jókait e helyhez, leírta egyik szép regényében, a »Tenger­szemű hölgy«-ben. S a mesteri leírásnak méltó párját iktatta a költő albumába Telepi.” (Kacziány3) JM1 62, Régi lt. sz. 4493., PIM lt. sz.: 57.10.1. 64. Tölgyessy Artúr (1853-1920): Rőzsegyűjtő asszony, é. n. akvarell, papír; 357 x 240 mm Jelezve jobbra lent: Tölgyessy A. Őszi erdőrészlet háttérben sárguló levelű fákkal. A kép előterében bokros tisztáson fejkendős, középkorú parasztasszony gallyért lehajtó alakja. Bal karjára fektetve összegyűjtött rőzseköteg. JM1 63, Régi lt. sz. 4473., PIM lt. sz.: 57.6.1. 65. Ujváry Ignác (1860-1927): Fortunatus. Illusztráció Jókai novellájához, 1893 szépia, papír; 260 x 390 mm Jelezve jobbra lent: Ujváry I. 1893. A Fortunatus Imre című novella hőseit látjuk, két férfit szobabelsőben. Nagy faasztalnál bajszos, körszakállas, határozott tekintetű, szőrmekucsmás, fiatal férfi ül karosszékben, baljával félig az asztalra támaszkodva. Mögötte írópult könyvvel, mellette gyertya. Az asztal mellett, jobb oldalt ősz, nagyszakállú, sipkás öregember áll. JM1 64, Régi lt. sz. 4462., PIM lt. sz.: 57.38.1. 66. Vágó Pál (1853-1928): Csikós téli tájban, illusztráció Jókai: Sárga rózsa című művéhez, é. n. vízfesték, papír; 368 * 273 mm Jelezve jobbra lent: Vágó Hólepte táj, a háttérben kopár fák. A kép középpontjában lovon ülő csikós figurája. A csikós kucsmát, tulipános szűrt, csizmát visel, a nyeregre akasztva kulacsa, fokosa, karabélya. A képet „Befújta az utat a hó” címmel közölte a Vasárnapi Újság 1894. jan. 28. 4. sz. 53. A lap az 59. oldalon a következő­képpen mutatta be a művet: „Vágó Pálnak fülébe csengett az a csinos magyar népdal, hogy »Befújta az utat a hó« s ő mesteri ecsetjével papírra vetette a dal eszméjét. Minő élet, minő 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom