E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Képzőművészeti gyűjteménye - a) A magyar képzőművészek hódolata Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára. Bevezető (Kovács Ida)
A magyar képzőművészek hódolata Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára Kovács Ida 1894. január 5-én, Jókai ötvenéves írói jubileumának előestéjén a Nemzeti Színházban és a Népszínházban díszelőadásokat rendeztek Jókai Mór tiszteletére. A Nemzeti Színház A szigetvári vértanuk első és negyedik felvonását tűzte műsorára, a Népszínház A cigánybárót játszotta. Jókai mindkét előadást - előbb a Nemzetiét, majd a Népszínházét is - megtisztelte jelenlétével. Másnap, január 6-án, szombaton, a díszünnepen, az „apoteózis” napján délelőtt 10 órakor zsúfolásig megtelt a Vigadó nagyterme.1 „Az elnöki asztalfőn báró Eötvös Loránd, az akadémia és a jubileumot rendező bizottság elnöke ült. [...] Ott voltak a miniszterek, államtitkárok, tudósok, művészek, írók, az országgyűlés tagjai.”2 „A középső ívet bordeaux-drapériával kárpitozták el, ott helyezték el pálmák és örökzöld lombok közt a költőnek Zala György készítette nagy mellszobrát.”3 - írja az eseményről részletesen tudósító Vasárnapi Újság. Az ünnepséget kezdeményező Petőfi Társaság a jubileumot eredetileg 1883-1884-re tervezte, mivel Jókai első írása - két vers - 1834-ben jelent meg a Társalkodóban. Az író azonban a készülődőket meggyőzte, hogy a jubileum csupán 1893-ban esedékes, mivel ekkor lesz ötven esztendeje, hogy A zsidó fiú című drámájával, tizenhét évesen akadémiai pályadíjat nyert. A grandiózus esemény így előbb 1893 őszére, majd 1894 januárjának elejére tolódott. A nagy nap és az azt övező ünnepségek előkészületei hatalmas szervezőmunkát igényeltek. 1893 tavaszán Fáik Miksa elnökletével létrehoztak egy huszonöt fős jubileumi bizottságot, amely öt tagra bízta a jubileum megtervezését, ezen kívül felállt egy ötszáz tagot számláló, az országos mozgalmat szervező nagybizottság is. E nagy létszámú szervezet - amely felvonultatta a fővárosi és megyei közélet, illetve a magyar szellemi élet prominens személyiségeit - védnöke József főherceg, elnöke pedig Eötvös Loránd báró lett. Munkájukat az alapítványi, irodalmi, képzőművészeti, művészeti és pénzügyi bizottság segítette. A nagybizottságban több olyan ismert képzőművész nevével találkozunk, mint Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv, Margitay Tihamér, Roskovics Ignác, Telepy Károly, illetve Stetka Gyula és az ünnepi pódiumon felállított Jókai-mellszobor alkotója, Zala György. Stetka és Zala a bizottság húszfős titkárságának is tagjai voltak. Az ünnepi eseménysorozat végleges változatát, amelyet Eötvös Loránd terjesztett elő, 1893 októberére dolgozták ki és hagyták jóvá. Ennek volt része Jókai Mór összes műveinek díszkiadásban való megjelentetése száz kötetben és 100 000 forint nemzeti tiszteletdíj felajánlása az író számára. A képzőművészeti bizottság ezzel egyidejűleg felkérte „hazai művészeinket egy, az ünne- peltre és műveire emlékeztető lapokból álló album létesítésére [...] annak elkészítését teljesen a képzőművészeti bizottságra [bízva].”4 A jubileumi program szerint ezt koronázta meg a január 6-ára kitűzött vigadóbeli díszünnepély megrendezése - amely a művészeti bizottság hatásköre lett -, felszólítva országszerte a megyéket, testületeket, köröket, hogy megjelenve az eseményen, hozzák magukkal tiszteletük kifejezéseképpen ajándékaikat, díszalbumaikat. A százkötetes Jókai-díszkiadás5 és a tetemes jubileumi honorárium költségeit országos előfizetői kampány révén gyűjtötték össze, míg a képzőművészek és az ünnepség kiadásait a nagybizottság vállalta magára. Az 1894. január 6-án, szombaton, a Vigadóban megtartott nagyszabású díszülés kilenc napirendi pontból, jórészt szónoklatokból, laudációkból állt; mintegy húsz üdvözlő beszéd hangzott el. Jókai minden szónoklatra külön-külön válaszolt. A magyar képzőművészek nevében Zala György szobrászművész köszöntötte az írót és ő adta át a művészek ajándékát: hetven alkotó erre az alkalomra készített hetvenkét grafikáját, amelyeket egy neogótikus, vasveretekkel díszített szekrényben helyeztek el. A kecses díszbútort Schickedanz Albert tervezte, (lásd 5. fejezet 179. tétel) Az ajándékot a Jókai-jubileum történetét megörökítő könyv összefoglalóan így írja le: 155
