E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)

Képzőművészeti gyűjteménye - a) A magyar képzőművészek hódolata Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára. Bevezető (Kovács Ida)

A magyar képzőművészek hódolata Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára Kovács Ida 1894. január 5-én, Jókai ötvenéves írói jubileumának előestéjén a Nemzeti Színházban és a Népszínházban díszelőadásokat rendeztek Jókai Mór tiszteletére. A Nem­zeti Színház A szigetvári vértanuk első és negyedik fel­vonását tűzte műsorára, a Népszínház A cigánybárót ját­szotta. Jókai mindkét előadást - előbb a Nemzetiét, majd a Népszínházét is - megtisztelte jelenlétével. Másnap, január 6-án, szombaton, a díszünnepen, az „apoteózis” napján délelőtt 10 órakor zsúfolásig megtelt a Vigadó nagyterme.1 „Az elnöki asztalfőn báró Eötvös Loránd, az akadémia és a jubileumot rendező bizott­ság elnöke ült. [...] Ott voltak a miniszterek, államtitká­rok, tudósok, művészek, írók, az országgyűlés tagjai.”2 „A középső ívet bordeaux-drapériával kárpitozták el, ott helyezték el pálmák és örökzöld lombok közt a költőnek Zala György készítette nagy mellszobrát.”3 - írja az eseményről részletesen tudósító Vasárnapi Újság. Az ünnepséget kezdeményező Petőfi Társaság a jubi­leumot eredetileg 1883-1884-re tervezte, mivel Jókai első írása - két vers - 1834-ben jelent meg a Társalkodó­ban. Az író azonban a készülődőket meggyőzte, hogy a jubileum csupán 1893-ban esedékes, mivel ekkor lesz ötven esztendeje, hogy A zsidó fiú című drámájával, ti­zenhét évesen akadémiai pályadíjat nyert. A grandiózus esemény így előbb 1893 őszére, majd 1894 januárjának elejére tolódott. A nagy nap és az azt övező ünnepségek előkészületei hatalmas szervezőmunkát igényeltek. 1893 tavaszán Fáik Miksa elnökletével létrehoztak egy huszonöt fős jubileu­mi bizottságot, amely öt tagra bízta a jubileum megterve­zését, ezen kívül felállt egy ötszáz tagot számláló, az or­szágos mozgalmat szervező nagybizottság is. E nagy létszámú szervezet - amely felvonultatta a fővárosi és me­gyei közélet, illetve a magyar szellemi élet prominens sze­mélyiségeit - védnöke József főherceg, elnöke pedig Eöt­vös Loránd báró lett. Munkájukat az alapítványi, irodalmi, képzőművészeti, művészeti és pénzügyi bizottság segítet­te. A nagybizottságban több olyan ismert képzőművész nevével találkozunk, mint Barabás Miklós, Benczúr Gyu­la, Keleti Gusztáv, Margitay Tihamér, Roskovics Ignác, Telepy Károly, illetve Stetka Gyula és az ünnepi pódiu­mon felállított Jókai-mellszobor alkotója, Zala György. Stetka és Zala a bizottság húszfős titkárságának is tagjai voltak. Az ünnepi eseménysorozat végleges változatát, amelyet Eötvös Loránd terjesztett elő, 1893 októberére dolgozták ki és hagyták jóvá. Ennek volt része Jókai Mór összes műveinek díszkiadásban való megjelentetése száz kötetben és 100 000 forint nemzeti tiszteletdíj felajánlása az író számára. A képzőművészeti bizottság ezzel egyidejűleg felkérte „hazai művészeinket egy, az ünne- peltre és műveire emlékeztető lapokból álló album létesí­tésére [...] annak elkészítését teljesen a képzőművészeti bizottságra [bízva].”4 A jubileumi program szerint ezt ko­ronázta meg a január 6-ára kitűzött vigadóbeli díszünne­pély megrendezése - amely a művészeti bizottság hatás­köre lett -, felszólítva országszerte a megyéket, testületeket, köröket, hogy megjelenve az eseményen, hozzák maguk­kal tiszteletük kifejezéseképpen ajándékaikat, díszalbuma­ikat. A százkötetes Jókai-díszkiadás5 és a tetemes jubileu­mi honorárium költségeit országos előfizetői kampány révén gyűjtötték össze, míg a képzőművészek és az ün­nepség kiadásait a nagybizottság vállalta magára. Az 1894. január 6-án, szombaton, a Vigadóban meg­tartott nagyszabású díszülés kilenc napirendi pontból, jó­részt szónoklatokból, laudációkból állt; mintegy húsz üdvözlő beszéd hangzott el. Jókai minden szónoklatra külön-külön válaszolt. A magyar képzőművészek nevében Zala György szobrászművész köszöntötte az írót és ő ad­ta át a művészek ajándékát: hetven alkotó erre az alkalom­ra készített hetvenkét grafikáját, amelyeket egy neo­gótikus, vasveretekkel díszített szekrényben helyeztek el. A kecses díszbútort Schickedanz Albert tervezte, (lásd 5. fejezet 179. tétel) Az ajándékot a Jókai-jubileum történetét megörökítő könyv összefoglalóan így írja le: 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom