E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Képzőművészeti gyűjteménye - a) A magyar képzőművészek hódolata Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára. Bevezető (Kovács Ida) - Jubileumi ajándékként kapott alkotások
A magyar képzőművészek ajándéka Jókai Mór jubileumára A képzőművészek egy Schickedanz Albert (1846-1915) tervei után Fischhof Jenő (1870-1953) által tölgyfából, tömör mahagóniból készített, mahagóni- illetve bőrborítású, kovácsoltvas veretdíszekkel ékített, rajzok tárolására alkalmas ún. dedikációs bútorban, díszszekrényben helyezték el Jókainak ajánlott grafikáikat. Részletes leírását lásd 5. fejezet 179. tételszám. 1. Andráskovics Tamás (?-?): Krasznahorka vára, 1893 akvarell, papír; 300 x 500 mm Jelezve jobbra lent: Andráskovich T. München 1893. Kopár domb csúcsán álló várkastély távlati képe. Az épületegyüttes közepéből karcsú tornyú várbástya emelkedik ki. Balra várfal magasodik, apró ablakokkal. JM1 1., Régi lt. sz. 4455., PIM lt. sz.: 57.9.1. 2. Baditz Ottó (1849-1936): Bánkódó nő, é. n. ceruza, papír; 505 x 354 mm Jelezve jobbra lent: Baditz Ottó Fiatal nő egészalakos ábrázolása. A hölgy maga elé mered, kezeit összekulcsolja. Fején feltűzött, fátyolos kalap, földig érő szoknyát, rövid kabátkát visel. JM1 2, Régi lt. sz. 4474., PIM lt. sz.: 57.57.1. 3. Barabás Miklós (1810-1898): Jókai Mór a Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én, 1893 akvarell, papír; 510 x 355 mm Jelezve jobbra lent: Barabás M. 1893. Felülről ábrázolt esernyős sokadalom, hátul, középen kiemelkedik Jókai szónokló, kokárdás, szemből ábrázolt figurája, jobbján Vasvári Pál, balján Petőfi Sándor alakja. Jókai mögött boltíves kapu. A kapu felett tábla: „Länderer és Heckenast könyvnyomdája”. A kép alján a festő alábbi kézírásos szövege olvasható: ”1848 mart 15én az ébredés hajnalán a már szabad nép zajjal / megrohanja a nyomdát s szakadó esőben kapkodja szét a / szabad sajtó első termékét. Petőfi »Talpra magyar«ját. / Jókai Mór a nyomdából kijövet, meglátva az esernyők / tengerét, így szól a tisztelt polgártársakhoz: / »Ez a vitéz forradalmár nép, hogy félti egy kis esőtől / kalapját, kabátját, hát még a bőrét!« Erre az ezernyi esernyők becsukódnak és a tisztelt / polgártársak nagy tömege zuhogó esőben csukott es / ernyővel bőrig ázik.” A kép megjelent a Magyar Szalon ([20. köt.] 1893. okt.-1894. márc., 873.) és a Vasárnapi Újság (1894. jan. 7. 1. sz. 5.) Jókait méltató ünnepi számaiban. Utóbbiban olvashatjuk Barabás rajza kapcsán: „Régi barátság fűzi Barabást Jókaihoz. Ösmeretségük félszázadnál idősebb s a változó idők során ma is az, a mi volt hajdanában. Felejthetlen s a költőnek bizonyára igen kedves jelenetet örökített meg Barabás, A hatvani-utczában a Länderer és Hackenast nyomda kapuja előtt tolong az esernyős sokaság. Ott látjuk Jókait, Petőfit és Vasvárit. Kezükben tartják Petőfi »Talpra magyar«-ját. A múlt elevenedik meg szemeink előtt, a márcziusi napok lázas izgalmait érezzük. Minő kitűnően van jellemezve az akkori Pest népe. A polgár, a hivatalnok, a paraszt, s e csoportosulások nélkülöz- hetlen alakjai, a czipészgyerekek, - mindannyian »tisztelt polgártársak«. Középen áll Jókai s ez emlékezetes szavakat mondja. »Ez az igazi forradalmár nép! hogy félti egy kis esőtől kalapját, kabátját,... hátmég a bőrét!!« Erre az ezernyi esernyők lecsukódnak s a tisztelt polgártársak nagy tömege vitézül bőrig ázik.” (Kacziány2) JM1 3, Régi lt. sz. 4486., PIM lt. sz.: 57.1.1. 4. Basch Gyula (1851-1928): „Scynthia”, Jókai novella illusztráció, 1893 szén, papír; 610 x 445 mm Jelezve jobbra lent: Basch Gyula 93. Fiatal lány jobb felé forduló mellképe. Hullámos haja homlokába hull, fején virágos kalap. Sonkaujjú ruhája nyaknál magasan záródik. A szabályos arc a háttér sötét tónusából emelkedik ki. A kép megjelent: Magyar Szalon, [20. köt.] 1893. okt.-1894. márc., 826. JM1 4, Régi lt. sz. 4443., PIM lt. sz.: 57. 44.1. 5. Benczúr Béla (1854-1941): Róka zsákmányával, é. n. toll, papír; 339 x 256 mm Jelezve jobbra lent: Benczúr Béla Széles törzsű, öreg fa földből félig kifordult gyökerei között lábaival égnek meredő madár teteme, amelyet róka tart mellső lábai között. A háttérben fák törzsének alsó részére látunk. JM1 5, Régi lt. sz. 4461., PIM lt. sz.: 57.20.1. 6. Benczúr Gyula (1844—1920): Satyr-fej, é. n. kréta, papír; 380 x 263 mm Jelezve jobbra lent: Benczúr Gyula Szembenéző, bajszos, szakállas, középkorú férfifej - a művész magát szatírként megjelenítő játékos önarcképe. Kissé előrehajolva, fintort vágva a szemlélőre néz. Dús hajából szatír-szarvak meredeznek elő. A kép megjelent: Vasárnapi Újság. 1894. jan. 7. 1. sz. 5. Itt olvashatjuk a kép kapcsán: „Vörös krétával, mesteri biztos kézzel rajzolt Benczúr Gyula egy érdekes satyr fejet. A szemekből élet s vonásaiból játszi kedv árad a néző felé. Úgy emlékeztet ez igénytelenül papírra vetett rajz a régi nagy mesterek alkotásaira.” (Kacziány2) JM1 6, Régi lt. sz. 4491., PIM lt. sz.: 57.48.1. 7. Bihari Sándor (1855-1906): Mesét olvasó parasztlányok, 1893 tempera, papír; 310 x 337 mm Jelezve jobbra lent: Bihari 93 Asztalnál ülő kislányok puritán szobabelsőben. Fehér fejkendős paraszdány nagy asztalra könyökölve könyvből olvas fel a balján ülő két kisebb gyereklánynak. Az asztal közepén üvegbúra áll. JM1 7/1, PIM lt. sz.: 57.7.1. 163
