E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
E. Csorba Csilla „minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve.” Jókai-gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban
feltehetően nem kapott kellő dicséretet és támaszt, mert 1929. szeptember 22-én elküldte lemondását és utolsó jelentését a Petőfi Társaságnak. Témánk szempontjából releváns, hogy bár három évig készítette a ház katalógusát, a Jókai-szobák anyaga kimaradt, mert „teljesen magára volt hagyatva.” Megjegyzésében javaslatot tett arra, hogy a Jókai-tárgyak kerüljenek jobb körülmények közé, mert jelenlegi helyük „egyáltalán nem való múzeumi célra. Az egyes tárgyak észrevétlenül, de biztosan pusztulnak.”66 Komáromi Jánostól Gáspár Jenő vette át a Petőfi Ház műtárgyállományának őrzését 1928-ban. Az 1930-as évek a csendes enyészet jegyében teltek, egyetlen nagyobb szabású rendezvény, amely Jókai Mór hagyatékára hívta volna fel a figyelmet, nem ismert. 1935-ben Kornitzer Béla újságíró felkereste az özvegyet - „egy bérház 3. emeletén”, amely nem is „polgári otthon, hanem múzeum” -, s elbeszélgetett a múltról és jövőről. Nagy Bella nem tett le arról a szándékáról, hogy valaha egy önálló Jókai Múzeumot létesítsen a nála lévő eredeti tárgyak segítségével.67 Hogy milyen és mekkora lehetett az esetleges múzeumot megalapozó műtárgyállomány, nem tudni. A cikkben említést tesznek Zala György szobráról, Réti István festményéről, a tarokkpartit68 ábrázoló képről, magyaros bútorokról, önarcképekről, dísztárgyakról stb. Az 1930-as évek végén Nagy Bella testvéreivel együtt menekülni kényszerült Magyarországról, az Elnök utcai berendezett házát részben Kelemen Gusztáv gondnokra bízta, illetve lepecsételtette. Angliában, London külvárosában telepedtek le, várva a hazatérés lehetőségét. Az 1935-ös interjúban említett Réti István-kép sorsának kutatása vezetett el az özvegynél maradt hagyaték szomorú sorsának feltárásához. A hagyaték útja 1945-től 1954-ig Az első szál A második világháború kitörése, illetve a harcok kemény megpróbáltatás elé állították a nemzeti kincsek őrzőit. A Jókai-hagyaték sorsa innentől kezdve két szálon is fut, de ezek sajnos nem találkoznak össze. A Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattár Archív Igazgatási Iratgyűj- temény Kiscelli Múzeum iratai (BTM RA KMia), valamint a Középkori Osztály iratai (BTM RA Kői) őriznek a Petőfi Házra, így a Jókai-gyűjteményre vonatkozó, eddig kevésbé ismert adatokat. Virágh Antal, a Fővárosi Múzeumban az 1920-as évektől 1966-ig dolgozó munkatárs visszaemlékezése szerint69 1944 őszén a háború pusztításai miatt a Fővárosi Múzeum gyűjteményein kívül több intézmény is kénytelen volt ideiglenesen beköltözni a Károlyi-palotába. November elején a Petőfi Ház gyűjteményének egy részét - főleg a kéziratokat - hat nagyméretű ládában a Halász- bástyában elhelyezett Középkori Kőemléktár légópincéjébe menekítették. Az itt elhelyezett műtárgyakat a háború végén a Fővárosi Régészeti Intézetbe szállították, ott átcsomagolták, átvizsgálták.70 1945 szeptemberétől a Fővárosi Múzeumnak kellett gondoskodnia a hozzácsatolt Petőfi Múzeum épületének helyreállításáról. A Múzeum ideiglenes vezetésével Bertalan Vilmost, a Történeti Múzeum tisztviselőjét bízták meg. A Petőfi Múzeum gyűjteményét a dr. Korniss Gyula képviselte Petőfi Társaságtól hivatalosan 1946. február 5-én vették át. Ideiglenes vezetésével Lestyán Sándor szerkesztőt, majd november 20-tól ismét Bertalan Vilmost bízták meg.71 „Budapest székesfőváros polgármestere a 223.220/ 1945.-XI. sz. 1945. szeptember 4-én kelt határozatával, a Budapesti Nemzeti Bizottmánytól a Petőfi Múzeum ideiglenes vezetésével megbízott Lestyán Sándor szerkesztő és Györffy György tanár urak javaslata, valamint a Petőfi Társaság vezetőinek hozzájárulása alapján a Petőfi Házat a székes főváros részére letétként átvette. Az átvétel kiterjedt a Petőfi Ház emléktárgyainak és könyvtárának leltárában (felvétetett 1926. május 1.— 1929. szeptember. 28. között Komáromi János által, majd kiegészítette Gáspár Jenő) szereplő összes mű- és emléktárgyakra, könyvekre, és letéti tárgyakra.”72 E döntéssel a Fővárosi Múzeum megkapta a Hegedüs-féle örökletéttel kapcsolatos összes jogokat, és a Petőfi Ház számára megvásárolt hagyaték valamennyi jogát és kötelezettségét. Az 1946. február 5-én kelt jegyzőkönyvi bejegyzés egy önálló múzeum felállításának tervére utal.73 Egy ekkor keletkezett ún. kísérő jelentés írja le a Bajza utca 37- ben lévő épületet ért károkat, például „A nagyterem oldalfalát kb.l méteres belövési nyílás szakította át”, vagy a műtárgyállományban bekövetkezett súlyos károkat: a „szobrok szinte kivétel nélkül megsérültek, egy részük teljesen megsemmisült.” A műtárgyak pusztulása mellett olyan hiányosságra is bukkantak, mint hogy Gáspár Jenő 18
