E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
E. Csorba Csilla „minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve.” Jókai-gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban
gyűjteményeknek, a melyben minden nevezetes úüeírás, néprajzi, természettudományi mű a legdíszesebb illusztrált kiadásokban feltalálható...”21 Ehhez a büszkeséggel átitatott vallomáshoz az évek haladtával, s az ötvenéves írói jubileumot elérve egyre több számvetés, mérlegkészítés társult. „E félszázados munkásságról ismét egy egész megtelt könyvtár tanúskodik, ami írószobám dekorációját képezi. Műveimnek első rendes kiadásai háromszázötven kötetet számítanak, kiadói szeszély szerint kisebb-nagyobb formátumokban bekötve. Azután a népszerű kiadások. Kiegészítik a gyűjteményt az idegen nyelvre lefordított munkák. Azok között kétszáz kötetre megy a német kiadás; ezen túl legtöbb a svéd, azután az angol, a francia, lengyel, olasz, hollandi, dán, finn, cseh, orosz, szerb, horvát és tót. Tizennégy nemzet nyelvébe lettek átültetve. Sikernek kell neveznem, hogy annyi mívelt nemzet érdeklődött műveim nyomán nemzetem élete, viszontagságai iránt s tanulta megismerni hazám viszonyait, népe alakjait, jellemrajzát és művelődési stádiumait.”22 Jókai Mór könyvszekrénye, melyet a Révai Kiadó ajándékozott az írónak. - 5. fejezet 25. tétel •Nos Rector * el Atma uc Celeberrima REC1A SCIENTIARUM UNIVERSITAS HUNGARICA- BUDAPESTINEN8IS I.«*« «1111% Illá in . r- ^ 4}1 M Mai.Mild s K\Í*|;RTISSIMI MVAMUTISSIMI S |)(»TlNÍ ln> Onlmi S -i-iiH: bqurs Ar.nli-ini.r Semn litum Suti <hr n rumpi .iluinun .VA LL «•! PIiiUim> - !>«»« tor«*m ho. A Budapesti Magyar Tudományegyetem díszdoktori oklevele, 1894. - 6. fejezet 92. tétel Maga is a múzsák otthonának, a különlegességek palotájának érezte lakását, ezért nem véletlen, hogy már az 1880-as években felmerült a Jókai Múzeum megteremtésének ödete. Az egész országra kiható parádés ünneplése 1894. január 6-án, félszázados írói jubileumán mindenki számára emlékezetes maradt: „Soha még írót úgy nem dicsőítettek, csak éppen hogy Te deumok nem voltak a templomokban, csak éppen a harangok nem zúgtak a tornyokban” 23 - írja némi iróniával Mikszáth Kálmán. „Minden volt, ami csak telhetett a szegény országtól, a sajtó hetekig csak róla írt, az egyetem doktori diplomát adott neki, s ezentúl előszeretettel írja magát »Dr. Jókai Mór«-nak, sok város az arcképét festette meg.”24 A képzőművészek egy remekbe készült szekrényben adták át ajándékukat (lásd 5. fejezet 25. tétel), a vármegyék, városok, testületek pedig ünnepi okirataikat.25 Jókai kiadója, Révay Mór János volt talán az első, aki tudatosan tett kísérletet a Jókai életét körülfonó enteriőr megőrzésére: „Mikor a jubileumra összegyűlt az ereklyéknek az a páratlan gyűjteménye, amelynek csak felsorolása is jóformán egy fél kötetet tesz ki, előadtam a tervet az akkori közoktatásügyi miniszternek, akinek az nagyon megtetszett és biztosra ígérte, hogy a kormány a terv kivitelét mindenképpen elő fogja mozdítani.”26 Laborfalvi Róza halálát (1886) követően Jókai lányával élt egy Sándor utcai lakásban, majd amikor Jókai Róza összeházasodott Feszty Árpád festővel, a fiatalok az íróval egy közös villa építésébe fogtak. A felépült Bajza utcai 9
