E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)

E. Csorba Csilla „minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve.” Jókai-gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban

gyűjteményeknek, a melyben minden nevezetes úüeírás, néprajzi, természettudományi mű a legdíszesebb illuszt­rált kiadásokban feltalálható...”21 Ehhez a büszkeséggel átitatott vallomáshoz az évek haladtával, s az ötvenéves írói jubileumot elérve egyre több számvetés, mérlegkészítés társult. „E félszázados munkásságról ismét egy egész megtelt könyvtár tanúsko­dik, ami írószobám dekorációját képezi. Műveimnek első rendes kiadásai háromszázötven kötetet számítanak, ki­adói szeszély szerint kisebb-nagyobb formátumokban be­kötve. Azután a népszerű kiadások. Kiegészítik a gyűjte­ményt az idegen nyelvre lefordított munkák. Azok között kétszáz kötetre megy a német kiadás; ezen túl legtöbb a svéd, azután az angol, a francia, lengyel, olasz, hollandi, dán, finn, cseh, orosz, szerb, horvát és tót. Tizennégy nemzet nyelvébe lettek átültetve. Sikernek kell neveznem, hogy annyi mívelt nemzet érdeklődött műveim nyomán nemzetem élete, viszontagságai iránt s tanulta megismer­ni hazám viszonyait, népe alakjait, jellemrajzát és műve­lődési stádiumait.”22 Jókai Mór könyvszekrénye, melyet a Révai Kiadó ajándékozott az írónak. - 5. fejezet 25. tétel •Nos Rector * el Atma uc Celeberrima REC1A SCIENTIARUM UNIVERSITAS HUNGARICA- BUDAPESTINEN8IS I.«*« «1111% Illá in . r- ^ 4}1 M Mai.Mild s K\Í*|;RTISSIMI MVAMUTISSIMI S |)(»TlNÍ ln> Onlmi S -i-iiH: bqurs Ar.nli-ini.r Semn litum Suti <hr n rumpi .iluinun .VA LL «•! PIiiUim> - !>«»« tor«*m ho. A Budapesti Magyar Tudományegyetem díszdoktori oklevele, 1894. - 6. fejezet 92. tétel Maga is a múzsák otthonának, a különlegességek pa­lotájának érezte lakását, ezért nem véletlen, hogy már az 1880-as években felmerült a Jókai Múzeum megteremté­sének ödete. Az egész országra kiható parádés ünneplése 1894. január 6-án, félszázados írói jubileumán mindenki számára emlékezetes maradt: „Soha még írót úgy nem dicsőítettek, csak éppen hogy Te deumok nem voltak a templomokban, csak éppen a harangok nem zúgtak a tornyokban” 23 - írja némi iróniával Mikszáth Kálmán. „Minden volt, ami csak telhetett a szegény országtól, a sajtó hetekig csak róla írt, az egyetem doktori diplomát adott neki, s ezentúl előszeretettel írja magát »Dr. Jókai Mór«-nak, sok város az arcképét festette meg.”24 A kép­zőművészek egy remekbe készült szekrényben adták át ajándékukat (lásd 5. fejezet 25. tétel), a vármegyék, város­ok, testületek pedig ünnepi okirataikat.25 Jókai kiadója, Révay Mór János volt talán az első, aki tudatosan tett kí­sérletet a Jókai életét körülfonó enteriőr megőrzésére: „Mikor a jubileumra összegyűlt az ereklyéknek az a párat­lan gyűjteménye, amelynek csak felsorolása is jóformán egy fél kötetet tesz ki, előadtam a tervet az akkori közok­tatásügyi miniszternek, akinek az nagyon megtetszett és biztosra ígérte, hogy a kormány a terv kivitelét minden­képpen elő fogja mozdítani.”26 Laborfalvi Róza halálát (1886) követően Jókai lányával élt egy Sándor utcai lakásban, majd amikor Jókai Róza összeházasodott Feszty Árpád festővel, a fiatalok az íróval egy közös villa építésébe fogtak. A felépült Bajza utcai 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom