Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - Kürthi Sári beszél Fedák Sárihoz fűződő kapcsolatáról. Budapest, 1958. május 23.
A könyvet ellenben ő elküldte akkor még szegény Harsányi Zsoltnak,10 aki Budán a Si- estában feküdt. Mert ugyanakkor ott volt Gizinek az édesanyja is, Bajor Gizi édesanyja.11 Elvonókúrán volt ott akkor Harsányi. Őneki küldte el a könyvet, és akkor Harsányi visszatelefonált neki: Kérlek Zsazsa, hagyd abba ezeket a dolgokat, ne foglalkozz ilyesmivel. Nem is aktuális. - Szorul szóra ezt mondta neki a telefonba. Erre a könyvet ő elküldte Czakó Pálnak,12 aki valamikor a budai Várszínházban volt igazgató, a felesége szintén színésznő volt, Papp Manci, aki később egy zeneszerzőhöz, Szilágyi Lászlóhoz13 ment feleségül. Ugye. Elküldte ennek is a könyvet. Ez szó nélkül küldte vissza. Semmiféle magyarázat. A könyv így maradt a Zsázsánál, amit azonban a Zsazsa Fedák István és német tisztek jelenlétében, a Szolyva utca 9. szám alatti villában pezsgős vacsora alatt a német tiszteknek felolvasott. Ez volt a Zsazsának a pályája, amelyik olyan gyönyörűen indult, és amelyik ilyen csúnyán, egy szökéssel végződött. Éspedig hogy? A Szolyva utcai villából, együtt Aknay Vilmával egy teherkocsin szöktek meg. Magukkal vitték az ő hűséges szobaleányát, Kerék Margitot. Otthagyva a villát, a lakást, a gyönyörű berendezést, az összes színpadi ruháit. Egyszóval mindent. Megszökött. S hol fogták el aztán, későbben? A Zsázsát. Aknayt nem, mert Aknaynak sikerült Ausztriába kiszöknie. A Zsázsát pedig elfogták Kő... Kőszegen, ha jól tudom. Kőszegen. Ott volt a Deutschlandsender [sic!] bemondó? [Cenner Mihály: Lehet, hogy ott volt...] Ott. Ott. Igen. Ott fogták el a Zsázsát, és hozták a Zsázsát Budapestre. Most kérem, az Andrássy út 60-ba vitték. Ugyanazon a kocsin szállították Antal Istvánt, aki a sajtófőnöke volt a nagy honvédelmi miniszterünknek, miniszterelnökünknek, ennek 10 Harsányi Zsolt (Korompa, 1887. jan. 27.-Bp., 1943. nov. 29.): író, újságíró, műfordító, színházigazgató. 1910-től Kolozsvárott, 1910-1913 között Budapesten Színházi Hét címmel illusztrált hetilapot szerkesztett Incze Sándorral. Incze későbbi lapjába, a Színházi Életbe is rendszeresen írt, de munkatársa lett a Pesti Naplónak, a Budapesti Hírlapnak, a Pesti Hírlapnak és az Új Időknek is. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke és ügyvezető igazgatója, a Magyar Pen Club főtitkára volt. 1921 áprilisától 1922 januárjáig a Renaissance Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 1938-tól haláláig a Vígszínház élén állt. Fedák Sári emlékiratában úgy nyilatkozott, hogy Harsányi Zsolton kívül nem látta senki a kéziratot. 11 Beyer Marcellné 1942. március 26-án hunyt el. 12 Czakó Pál (Bp„ 1890. máj. 24.-?): színész, rendező, színházigazgató. A színiakadémiát 1912-ben végezte el; Krecsányi Ignác temesvári társulatához került. Harcolt az első világháborúban. 1918-tól Sebestyén Géza társulatában működött. 1921-től 1924-ig a Várszínház igazgatója, 1924-1925-ben Horváth Kálmán társulatának, 1925-1926-ban a Thália Színháznak színésze és rendezője volt. 1921-1924 között az Országos Színészegyesület igazgatótanácsában is tevékenykedett. 1928-ban az Egyetemi Nyomda tisztviselője lett. 1935-1938 között a Nemzeti Színház igazgatói titkára, 1939-1940-ben a Városi Színház művészeti igazgatója; ám deficites működése miatt a főváros megvonta engedélyét. 1944-ben az Egyedül vagyunk című nyilas lapba színikritikákat írt. 13 Szilágyi László (Bp., 1898. okt. 2.-Bp., 1942. szept. 6.): színpadi szerző, újságíró. Jogi tanulmányait félbeszakította, és újságíró lett. Novellákat, verseket, kabarétréfákat és egyfelvonásosokat írt. Első operettjét - Levendula - a Várszínház és a Blaha Lujza Színház mutatta be. 1928-tól a Király Színház háziszerzője volt, de játszották operettjét a Fővárosi Operettszínházban, a Magyar Színházban is. 217
