Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Kassák és Móricz Zsigmond
semmi egyebet nem olvastam volna, akkor is pontosan tudnám, ki ő, és hol a megérdemelt helye irodalmunkban. De persze egészen más kérdés, hogy ki milyen helyet érdemel, és milyen helyet kapott ennek a munkásságnak ellenértékéül. Ady szavai a magyar sorsverésről azonmód Móricz szájából is kiszakadhatnának.”37 Az Erd^y-trilógiáról mondottakhoz két megjegyzés kívánkozik. Kassák folyóiratában, a Munkában 1935 májusában közölte Murányi Kovács Endre részletes elemzését Móricz Zsigmond történelmi regényéről.38 Murányi Kovács Endre — a szakirodalom által teljesen elfelejtett — értékelése Kassákéval azonos. Második megjegyzésünk a regény korabeli visszhangjára, helyesebben e visszhang elmaradására vonatkozik. Nemrégiben publikáltuk Móricz Zsigmond és Hegedűs Lóránt 1936-os levelezését. Móricz barátja, a konzervatív körökhöz tartozó liberális politikus és literary gentleman Hegedűs Lóránt hírlapi cikkeiben és Móricznak írott levelében egyaránt nehezményezte, hogy a Petőfi Társaság az 1934-es év történelmi regényeit díjazva Pékár Gyula „Attila című unalmát”, a Klebelsberg Kunó Bizottság pedig Gulácsy Irén „igen rossz történelmi regényét, A. kállai vőlegényt tartotta koszorúra érdemesnek” — Móricz Zsigmond Erdélyétől meg sem emlékezve.39 Kassák — és lám, Hegedűs Lóránt! — álláspontját az eltelt fél évszázad igazolta. Kassák remek Móricz-tanulmányát a nagy író híveinek és tanítványainak meglehetősen elmarasztaló bírálatával fejezi be. Számon kéri Móricztól a tervezett Dózsa György- regényt: „Nyúljon hozzá ehhez a nagyszerű témakörhöz, különben elpacsmagolják előle álcázott követői,40 akik az ő nyomdokában indultak el, anélkül, hogy tehetségben vagy bátorságban túlszárnyalták volna, ma háttal állnak felé, mint akik megtagadták mesterüket. [...] Úgynevezett falukutatóink a szociológia korszerű tudományát nagyon is nélkülöző és könnyen írói dilettantizmusban marasztalható könyvei valószínű, hogy nem születtek volna meg Móricz Zsigmond mélyről fakadt szuggesztív erejű elbeszélései és anyagismeretben oly gazdag és pompásan megírt cikkei nélkül, s ma láthatjuk, hogy a mester előtt, ki még ma is fúr-farag anyagán, a követők politikai ügyeskedéssel, kevés felelősségtudattal és hangfogók nélkül játsszák szerepüket.” Kassák törekvése világos: el akarja szigetelni Móriczot követőitől. Kijelenti, hogy >yA boldog emberben a mai falu lelke sugárzik szét”; ugyanezt a kisugárzást megtagadja a falukutatók szociográfiai munkásságától. Kassák idegenkedése politikai okokra vezethető vissza. Elítéli a Márciusi Front íróinak önálló parasztpárt alakítására tett kísérleteit. A Munkámat, Kassák folyóiratában nyomon követhető véleményének kialakulása. A csehszlovákiai sarlósok vigyázó szemüket már az 1928. augusztusi zászlóbontáskor Móriczra és Kassákra vetették. Röpiratuk, a Vetés az ajánlott folyóiratok között a Munkát is felsorolta; számukra esemény volt Móricz Zsigmond és Kassák Lajos egy-egy látogatása. A Sarló 1931-es országos kongresszusa elkötelezte magát a szocializmus eszméi mellett. Szellemi vezérük, Balogh Edgár hamarosan Azj Út segédszerkesztője lett Fábry Zoltán mellett. Az érsekújvári születésű Jócsik Lajos is végigjárta „a regősjárástól a munkásmozgalomig” vezető utat.41 A Sarló említett kongresszusán éppen ő (és Zsolt 37 Vö. KM-an 566. Az Érdét)/-trilógiáról szóló rész variánsa. 38 Murányi Kovács Endre: Móricz Zsigmond történelmi regénye. Munka, 1935. május 1250-1253.1. 39 Móric% Zsigmond és Hegedűs Lóránt levelezéséből. [Közreadja: Tasi József.) Új Tükör, 1985. augusztus 18. 15.1. 40 Vö. Szabó Pál: II-k Lajos születése. (Részlet az írónak »Dózsa« c. új regényéből.) Tiszántúli Figyelő, 1935. február 19-22.1. 41 Balogh Edgár: A regősjárástóla munkásmozgalomig. Irodalmi Szemle. (Pozsony), 1978. június 509-521.; lásd még: volt a Sarló. Tanulmányok, emlékezések, dokumentumok. Összeállította, bevezette: Sándor László. Bp., 1978. 9-31.1.-228-
