Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Varga Kinga: Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban

színpadi bemutatásához.9 Az élő gyakorlatról így az aktuálisan játszott, illetve elérhető, mert felvételen megmaradt előadásokon kívül kizárólag kritikák, szóbeli és írott interjúk, és az egy-egy előadással kapcsolatban kialakult esetleges viták alapján tájékozódhatunk. A tanulmány ezért a kritikai fogadtatásból, az alkotók megnyilvánulásaiból, a színházi szakma viszonyulásából kívánja kimutatni az emlékezet felszínén kirajzolódó mintázatokat, és, amennyiben lehetséges, próbál meg választ keresni arra a kérdésre, hogy mi is Szép Ernő színpadképességének titka.

A tanulmány felépítése a Szép Ernő-játszás diskurzusából kirajzolódó mintázat problematikus pontjait követi. Először az 1960-as, 1970-es évekre tehető rekanonizáció természetét írja le, aztán megvizsgálja a kialakult és alakulóban lévő repertoár jellegzetességeit, végül pedig külön kitér a Szép Ernő-i szerep természetére, a színészek alkotói viszonyulására, a szerephagyományo- zódásokra.

A rekanonizáció. Szép Ernő újra színpadon

A Szép Ernő-darabok rekanonizációja, ami együtt járt azzal, hogy bekerültek a repertoár-szisztémába, az 1960-as, 1970-es években zajlott le a Madách Kamarában és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ebben elengedhetetlen szerepe volt Nádasdy Kálmánnak, aki a Főiskola tanáraként hívta fel a magyar színházi szakma figyelmét Szép Ernőre.10 11 A Madách Kamara a Vőlegényt kétszer (1960. október 29; rendező: Vámos László,11 1973. december 14;

9 Szép Ernő, Színház, vál., szöveggond., utószó Réz Pál, Szépirodalmi, Budapest, 1975. és Szép Ernő, Fiú, leány. Elfeledett drámák, szerk., utószó, jegyz. Győréi Zsolt, Európa, Budapest, 2006.

10 TarjAn Vera interjúja Kapás Dezsővel, Tündén realizmus, Pesti Műsor 1983. november 30., 25.

11 Lőte Attila Vámos Lászlóra emlékezve Vámos 1960-as, a Szép Ernő-újrajátszást ténylegesen megindító Madách Kamara-beli Vőlegény-rendezését hagyományteremtőnek, a darabot újra felfedezőnek és egy sikersorozat elindítójának nevezi, lásd Löte Attila, Szubjektív kötelék = A tanár úr. Vámos László-emlékkönyv, összeáll., szerk. B. Fábri Magda, Gemini, Budapest, 1997,65-66, itt: 65.

Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban / 181