Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Jákfalvi Magdolna: A patikus létrája Szép Ernő színházkulturális emlékezete

konstrukciójában21 bízva lekezelően említi a nyomorból, de profundis megszólaló kisembert, és sem az Emberszagról, sem a holokauszt túlélésről, sem az idegenségről, sem a kirekesztésről nincs, de nem is lehet semmi mondanivalója.22 Nem csak Galsait kísérti Szép Ernő, de a teljes színházi szakmát. Az Ódry tartotta évtizedeken át a szerzőt a színházi tudatban, mesterről tanítványra, pl. Nádasdy Kálmánról Marton Lászlóra szállt a feladat: színpadon, a színházi emlékezetben őrizni Szép Ernőt, s fenntartani a beszédet arról a szerzőről, akinek remekművétől a szocialista realizmus valóságesztétikát hirdető művelői is ijedten elfordulnak. Szép Ernőt azért sem játszották 1945 után két évtizedig, mert a felejtés, az elhallgatás közösségi paktuma az olvashatatlanságba száműzte az Emberszag íróját. Így a színháztörténeti tudat szabadságharca lett Szép Ernő, s csak ezzel magyarázható a kaposvári előadás semmiből sem következő, semmi mással nem igazolható sikere.

Ascher 1972-ben Kaposvárott olyan előadást hoz létre, mely megjeleníti, teátralizálja az Emberszag utáni Szép Ernő, a nemzsidó zsidó Szép Ernő oeuvre-jét átható asszimiláció tematikáját. Ez a kritikai kommunikációban a Budapest-Kaposvár kínálta fizikai tengelyen a város és a vidék ellentétre fordul rá, de a „rafinált poéta",23 ahogy Ady nevezte Szép Ernőt, rafinált formát kap, s az ascheri forma, a Budapestről majd háromszáz kilométerre száműzött, ott megbukott előadás diadalmenetes pesti sikert ér el.

1972-ben a kaposvári sajtó nem értette, mit keres ott Szép Ernő, mit keres ott egy főiskolás diplomarendezés. „Néha e századbeli elődeink művészete távolabbinak, idegenebbnek tetszik, mint egy ezeréves szerzőé. [...] Ezek az elődök [...] sohasem lesznek klasz- szikussá. Mert ők holnap is, ma is tegnapiak, és ezen nem segít az

21 Karsten R. Stueber, Rediscovering Empathy: Agency, Folk Psychology, and the Human Sciences, MIT Press, Cambridge, 2006,45.

22 György Péter, A hatalom képzelete, Magvető, Budapest, 2014,9.

23 Ady Endre, Könyvek és jóslások, Nyugat 1914.1.

150 / Jákfalvi Magdolna