Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Jákfalvi Magdolna: A patikus létrája Szép Ernő színházkulturális emlékezete

retorikájával beszélnek tovább Szép Ernőről, de az Emberszag létének említése nélkül. Szép Ernő kicsi volt és öreg, így indult és így érkezett, életműve is kicsi helyet foglal el a történetírásokban. „A kis, fürge, sötét szemüveges ember úgy hozzátartozott Pesthez, mint egy sajátos műemlék, amit megkímélt az idő csákánya. Már a harmincas évek végén is öregemberkének hatott."14 Az általános narratíva inkább öregnek, kicsinek láttatta Szép Ernőt, hogy a teljes közösség ne roppanjon bele az elhallgatás terhébe, hogy senki ne jusson Szép Ernő 1945 utáni sorsára, mely a szegénység és a magány dimenzióit tárta csak fel. Mindez ritka, de nem egyedüli példája a közösségi neurotikus államszocialista emlékezetnek.

Az országos napilapok, a megyei lapok híradásai pontosan vetítik a kánont elénk: „Szép Ernő - „voltam" - így mutatkozott be a nehéz ötvenes években ez a kitűnő író, aki a fasiszta korszak lelki megpróbáltatásait alighogy kiheverhette. Magam is emlékszem reszkető fejére, de feljegyezték: önérzetesen tudta a legnehezebb években is: ki Ő.”15A közösséget felmenti, ha Szép Ernő maga írja ki magát a történelmi jelenből. Voltam.

1972-ben egy Kaposvárott éppen felálló színházcsináló csapat, mely a realista mesterek társadalmi tablórendezései után a magánviszonyok finomságára formálta színházi érdeklődésüket, olyan közeget talált magának, mely a közös múltunkról szól - ismeretlen színházi eszközökkel. Ascher Tamás diplomarendezésként Szép Ernő drámáját választotta. A Patikáról 1920-ban, az ősbemutató környékén, a Nyugat Füst Milán áradóan irigykedő, szeretettel azonosuló kritikáját közölte. Az Új Nemzedék Pardon rovatja pedig azt firtatja, „hogy mert ez a gettó kitörni piszkos falai közül?”.16 Ez a két pólus, majd a második háború, s az állam14 A. G., Mindenkinek nevét kérdezni. Emlékezés Szép Ernőre, Heves Megyei Népújság 1963. október 2.

15 Varga József, Szép Ernő ünnepére, Magyar Hírlap 1984. június 30.

16 Idézi: Nyerges András, Mitől rút Szép Ernő széphistóriája? Magyar Hírlap 2003. október 4. Szerzőként Nyerges (filológiai érvek nélkül) Lendvai Istvánt azonosítja. Az uszító szöveget nem érdemes leírni.

A patikus létrája / 145