Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Surányi Beáta: „Túl a szavakon?” A repetitiv írás auditív effektusai Szép Ernő költészetében

az aposztrophé alakzatát emeli ki Kovács András Ferenc is a versében, a modern médiumokat mozgósítva. A látványképzésünk ugyanis nem függetleníthető például a mozgókép tapasztalatától, s ez Szép Ernő képi világára mintha különösképp hatással lenne: a verseinek és a filmek vizualitásának párhuzamba állítására több példát is találhatunk. Tandori is használja a film metaforáját a költészetre: „De a történés, a film közben konokul, irgalmatlanul megy tovább."48 Kovács András Ferenc a Szép Ernőhöz expliciten is kapcsolódó két versében él ilyen hasonlatokkal: a Szép az Andrássy útónban az égboltot nevezi vibráló képernyőnek, majd később azt olvashatjuk: „Fut a film, rezeg a képernyő! / Műsoron a nemzet- s népfertő’',49 a Naked Soulban pedig a következő sor szerepel: „Mint űr sötét lyukakkal, gyors képekkel képernyő..." Mindez azzal a szemlélődő attitűddel áll összefüggésben, amely a Szép Ernő-versek sajátja. Ahogyan tehát ezek a képek is jelzik, végezetül elmondható, hogy érdemes lehet az eddigiek alapján Szép Ernő kiemelt zeneiségét a versek vizualitásának relációjában újragondolni. Mert így a verseknek olyan értelmezési irányai nyílnak meg, amelyek napjainkban nagyon is aktuálisak, s így esetleg hozzájárulhatnak a Szép Ernő-recepció felélénküléséhez is.

48 Tandori,/. m., 39.

49 Kovács András Ferenc, Szép az Andrássy úton (Hommage á Szép Ernő) = Uő., Fattyú- dalok, Magvető, Budapest, 2003.

108 / Surányi Beáta