Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Széchenyi Ágnes: Három temetetlen hét Szép Ernő: Emberszag

öngyilkosságot vagy férjhez menést. Miután összeszedve gondolatait és magát, felmegy az udvarra, meglátja, hogy az imént őt megerőszakoló katonát homloklövés terítette le. Nem jutott át Budára, nemhogy Bécsbe, aztán onnan Berlinbe. Kölnivizes zsebkendőjével megmossa a férfi arcát. És konstatálja, hogy nem tud mit tenni a szabadságával.

Lényegesen többről szól Szép Ernő munkája, mint az eddigiekből hittük volna. A műben - mint a valóságban - látszólag véletlenül összekapcsolódó két réteg az őrzőké, a hajtők csoportja, illetve a zsidóság mögött ott az egész korabeli magyar társadalom. Idéztük Krúdynak írt levelét, amelyben a kéretlen szegénységről és zsidóságról szólt. A szegénység az Emberszagnak is közvetett visz- szatérő témája. Erősen foglalkoztatja Szép Ernőt a kérdés, hogyan jutottak ide az őket hajszoló, kergető, zargató, rájuk vadászó emberek, s végül többször is arra a következtetésre jut, hogy ez egyfajta bosszú, a pofozó szakaszvezető „szegénységét, alrendű voltát” adja vissza a szép, elegáns úron.26 „Azt büntette a szakaszvezető, az úri voltát, meg a jó módját; azt, hogy főispánnak mer a zsidó látszani.”27 A látszat! Milyen fontos. Egy másik helyen „L. dr. úr gyönyörű szál ember; vadászöltöny, sportharisnya, félcipő. Előkelő a tartása. A képen nyoma sincs a születési hibának. (Különben itt tíz közül ha kettőn látszik meg a zsidó.)"28 A pénzt, a zseblámpát, az öngyújtót, a gyűrűt és a nemesfémből készült tárgyakat, még a karikagyűrűket is, amihez érzelmileg legtovább ragaszkodnak a férfiak - mi sem természetesebb - elszedik. Kifosztják az embereket - a magyar és a nyilas katonák. Akinél valami maradékot, tartalékot találnak - azt lelövik. Aztán az úriember lényegéhez tartozó udvariasság, rezerváltság. A vissza nem beszélés.

26 Szép Ernő, Emberszag, 135.

27 Uo„ 130.

28 Uo„ 129.

46 / Széchenyi Ágnes