Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Jákfalvi Magdolna: A patikus létrája Szép Ernő színházkulturális emlékezete
érdemes Aranyórán kívül az a kritikám, hogy megfeledkeztem mindannyiáról. Épp csak a Vőlegény című egyetlen szatírán kívül, mely a játékrendből kiveszett ugyan, de ránk maradt, mint Szépnek a saját gyermeteg érzelmessége ellen való lázadása a kiábrándulás szabadságáért és a cinizmus jogáért.”3 Hatvány memoár-tanulmányaiban próbálja megérteni Szép színpadi írói sikerét, ezért alkotói jelenlétét a polgári életformával és identitással azonosítva így értékeli: „[...] a felszabadulás előtt a polgári írók, s különösen a pestiek nappalaikat, mint a polgári rend ellen lázadók, az éjszaka lányai közt, az éjszakai lokálokban töltötték, hogy a fel- szabadulás után ismét a szellemi és a kétkezi munka életrendjébe zökkenjenek vissza.”4 S ebbe mintha Szép Ernő nem tudott volna visszazökkenni, nem is igen írt. Amivel megküzdött, nyelvvé és műfajjá változtatva az elmondhatatlan történetet a munkaszolgálatról, amit Emberszag címen 1945-ben ki is adtak,5 s amit Hatványnak, a korszak legkíváncsibb művelt literátorának olvasnia kellett, tehát erről az írásról, a magyar holokauszt-irodalom egyik legkorábbi művéről Hatvány és senki más nem beszél. Szép Ernő drámai életművének, miként Szép Ernő életművének el kell tűnni, hogy ne kelljen beszélni a nyilasokról, a zsidókról, a kollaborációról, a túlélésről. Szép Ernő színházi életművét olvasva, a színházi játéktörténetben betöltött helyét elemezve olyan egyszerűnek tűnik: az Emberszag után nem hogy nem lehet mást írni, de nem lehet róla írni. Pedig akar Hatvány beszélni, de erre csak a helyettes beszéd kínál formát. 1958-ban, szinte pars pro toto alakzatként dicséri Szép Ernő Az Isten is János című kisregényét, „mely a háborúban és a háborúból kel”, s „a felszabadulás után Czüpős Nagy János címmel jelentették meg”. És nemcsak megállja, hogy az Emberszagról 3 Hatvány Lajos, Irodalmi tanulmányok, Budapest, Szépirodalmi, 1960,244. 4 Hatvány,/, m. 245. 5 Budapesten a Keresztes Kiadónál jelent meg. 142 / Jákfalvi Magdolna
