Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Tarján Tamás: „Futók, ugrók, mászók, csúszók” Szép Ernő sportversei
méltánylását jelentette, hogy a folyóirat korai éveiben, amikor az irodalom melletti, sőt az irodalmon kívüli nyitottság, sokirányú modern társadalmi és tudományos érdeklődés különösen jellemezte, sportvonatkozású írásokat, esemény-beszámolókat (például olimpiai híradást), a sportot érintő, messzebbre gyűrűző vita-álláspontokat is szívesen közölt. A sport, ezen belül az olim- pizmus a 20. század egyik nagy - és nagy távlatú - humanista eszmeköreként, a versenyhelyzetben megmérkőző és bizonyító edzettség, testkultúra, koncentráció nemzetközi, globális, szervezett aktusaként, viszonyrendjeként, mércéjeként, tömegeket vonzó és szórakoztató (mélystruktúrájában harci, mégis békés) látványosságként tűnt fel mind az egyéni, mind a csapatsportok terén. Bár a lap erre az összetett jelenségcsoportra a maga teljességében nem ügyelt, nem is hagyta figyelmen kívül. A sportpublicisztika már a 19. század végétől éledezett az irodalmi orgánumokban. A Hét Innen-onnan rovatának névtelen glosszaírója például 1901-ben a „foot-ball” szót magyarítva próbált ironizálni a hódító útjára indult „láb-labdáról”.4 Bár nem a közvetlen sport-kapcsolódás hívta életre, lényeges adalék, hogy Ady Endre nevezetes verse, a Dalok a labdatérről a Nyugatban látott napvilágot 1911-ben. A munkatársak közül Tersánszky Józsi Jenő a szertorna, Nagy Lajos a birkózás elkötelezett híve és jeles művelője volt, mindketten elég közel a versenysportban történő próbálkozáshoz. Nem mellékesek azok az írói kiruccanások, melyeket Dénes Tamás sporttörténész elevenít: Molnár Ferenc 1913-ban a Vasárnapi Újság, Krúdy Gyula 1919-ben a Nemzeti Sport hasábjain, Karinthy Frigyes ugyanebben az esztendőben ugyanitt hallatta éles szavát fociügyben,5 és máskor, másutt más jeles írók is. 4 Foot-ball - A Hét I-Il, válogatta, sajtó alá rendezte FAbri Anna - Steinert Ágota, Magvető, Budapest, 1978,92. 5 Dínes Tamás - Sándor Mihály - B. Bába Éva, A magyar labdarúgás története I. - Amatőrök és álamatőrök (1897-1926), Campus, Budapest, 2013,424-425. 132 / Tarján Tamás