Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Pataky Adrienn: Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben
előbb Álom, majd Paul Verlaine álma címmel közölte a verset, az Új versek című kötetének Daloló Páris ciklusába saját verseként vette fel. Az alexandrinusokból álló szonettet Ady jambusi felező tizenkettesekben fordította le, ám néhol átvált az időmértékesről ütemhangsúlyos ritmusra; az eredeti, ölelkező rímeket megtartja, azonban itt-ott eltér az eredeti rímeléstől. 3. Szív. Szép Ernő kedveli Maeterlincket, a belga költőt, aki esz- széiben arról ír, hogy a lényeget csak a szívvel és az érzelmekkel lehet megragadni, nem az ésszel: „Legyetek mélységesen jók, és mindenki mélységesen jó lesz körülöttetek.”42 - írja Maeterlinck. Szép Ernő is ezt próbálja követni írásaiban, illetve az érzékekre, az ösztönökre hallgatást és az álmokat - egyfajta antiintellek- tualizmust részesít előnyben, amely elsősorban az intuíción alapul. Eszerint az élet fontosabb, mint a tudás, a megértést nem a megismerés, hanem a tett által érthetjük el. Bergson hatása is érezhető ebben, akiről Babits már 1910-ben (s ezzel kiemelkedik még a kortársak közül is!) ezt írta a Nyugatban: „A XX. század első nagy metafizikai rendszerét francia ember adta a világnak: Bergson Henrik."43 - Bergson, ahogy Freud vagy Nietzsche is, benne volt a(z irodalmi) köztudatban a századelőn. Visszatérő szimbólum Szépnél a szív mint jóság - Schopenhauerhez hasonlóan nála a szív az akarat, a fej pedig a tudat, az intellektus jelképe. Szép Ernő olvasott Schopenhauert, a halállal kapcsolatos írásairól fennmaradtak jegyzetei, s ekkortájt jegyzetelt Maeterlinck A halálról című esszéjéről is.44 Hasonló jelkép nála még a tenger, a folyó, a híd, a felhők, a hold vagy a csillagok, mint erre már Purcsi Barna Gyula is felhívta a figyelmet. A szonettekben ez még a tükörrel egészül ki, amely a vágyódást és a ritka önreflexiót jeleníti meg Szépnél, a Szonett [Nem bántom életem...] és a Szonett [Fehér pillangó...] című szonettben is szerepel. A tükör a Szonett [Fe42 Maurice Maeterlinck, A szegények kincse, Budapest, 1912,151. 43 Babits Mihály, Bergson filozófiája, Nyugat 1910/14., 945-961. 44 Purcsi Barna Gyula, Szép Ernő, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984,90-91. 122 / Pataky Adrienn
