Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Pataky Adrienn: Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben

a falut." - mert bár része a tájnak, a templomtoronyban mégis el van szigetelve a falu többi lakójától. Ez a kirekesztettség, távolság-érzet nemcsak a lírának, az életrajznak is jellemzője, ahogy Kölüs Lajos írja: „Huszton született, vidéki embernek, városi lett belőle, de vidékinek városi, városinak vidéki maradt, nem találta a helyét, mindenütt kereste, hiába. Hontalan maradt, és mindig úgy tudta, hogy hazájában él.’’35 S költészetével kapcsolatban is ez a visszhangtalanság lett sorsa: „Úgynevezett költő voltam, nem választottak be a Társaságokba, nem hívtak meg soha a miniszterelnöki, kormányzói fogadóestékre. Az irodalomtörténészek, akik életemben a könyveiket kiadták, vagy elhallgattak, vagy egypár sorban elintéztek hamisan, ellenségesen. Úgy éreztem magam, mint az énekes, aki taps nélkül énekel egész életében, úgy láttam, hogy háttal fordul nekem Magyarország, és bedugja a két fülét."36 A harangozó című vers úgy épül fel, hogy központi figurája először pozitív színben tűnik fel, a kvartettekben a falu nyomorult, a harangozó dalai pedig zengnek, kiemelkedve ebből a nyomorból, a második kvartett második fele azonban már előkészíti a tercinákat, s mindezt távolítással, a messzire nézéssel szemlélteti. A nézőpont itt megváltozik: „Messzire bámul a harangozó, / Hol tornyokkal kacérkodik a távol.”, majd eljut a vágyódásig, megtudjuk, hogy „tűnődve néz”, s „Fáj a szive s gyűlöli a falut.” - a vers végére tehát a távolság átfordítja a nézőpontot és az érzéseket. A harangozó második tercinájának első sora így hangzik: „Mint egy ázott varjú, gubbaszt bolondul," - Tandoriban, lévén Szép Ernő az egyik legkedvesebb költője, munkálkodhatott ez a soremlék, amikor Sylvia Plath egy sorát így fordította le: „Ázott fekete varjú kuporog,”.37

35 Kölüs Lajos, Szép Ernő, várjon, talán egy percig, Parnasszus 2012/4., 71.

36 Szép Ernő, Beszélgetések a jóistennel, Holmi 2012/12., 1444-1450.

37 A Sylvia Plath-vers (Black Rook in Rainy Weather - Varjú esős időben) második sora az eredetiben: „Hunches a wet black rook".

Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben / 119