Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Pataky Adrienn: Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben

laire-Ady-Szép Ernő stíluselegyből összeáll egy egyedi költészet. Az Ady-hatás „leleplezése” kézenfekvő, például a szonettjeikben fellelhető közös motívumok által: távoli, messzi táj (1); vágyálom), látomás (2); szív (3); sírás (4); ifjúság és múlt (5), hang és zene (6). Ezek a motívumok szimbólumok, amelyeknek megvan az az előnyük például az allegóriával szemben, hogy nem szükséges hozzájuk háttértudás, ezek felismeréséhez és megértéséhez alapvetően nincs szükség mitológiai, vallási vagy kulturális ismeretekre. A szimbólumok olyan univerzális képek, amelyek a jel-jelölt tengely mentén képződnek meg, azaz egy jelkép egy jelentéshordozót, valamiféle konkrét gondolati tartalmat, kifejezendő dolgot jelöl - ha a szoros szövegelemzésen kívül ki tudunk mutatni szövegszintű egyezéseket, konkrét hatásokat is, közelebbről feltárható egy-egy szimbólum mibenléte is a Szép Ernő-költészetben.

1. Távoli, messzi táj. Szép Ernő első szonettje, A harangozó aNézni című verssel jelent meg a Nyugatban, ez utóbbi igen különös látásmódot mutat be: „Két titkos sötét pont nézi szememben / Az életet, amely körülront engem." - ezzel a felütéssel kezdődik, majd így zárul: „Szép néma csók lesz. Eljön egyszer, holnap: / Pilláim örökre egymásra forrnak. / Ha idebenn majd minden elaludt. / Nagy csönd lesz: leeresztem a zsalut.” - a látás, a szem mozgásának, működésmódjának finom leírása ez. A versbeli magányos lírai én kívülállóként, sőt kitaszítottként járja a várost, egyfajta fláneurként - Benjamin fő mintája a fláneur fogalmának rögzítésekor Baudelaire volt, a látszólag céltalanul sétáló, kószáló, megfigyelő pozícióban lévő emberre vonatkozóan.

Mint erre Purcsi Barna Gyula rámutat: „Mintha Kozma Lajos illusztrációját látnánk Ady Halálvirág: a Csók című verséhez.”34 Nem csak az illusztráció, a vers maga is rokon Ady költeményével, ahogy A harangozó című szonett is, amely antagonisztikus képével egy kitaszított embert mutat be, akinek „Fáj a szíve, s gyűlöli

34 Purcsi Barna Gyula, Szép Ernő, Akadémiai, Budapest, 1984,33.

118 / Pataky Adrienn