Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

Lexikon

LEXIKON

Ablonczy László (1945-): újságíró, kritikus, 1991—1999 között a Nemzeti Színház igazgatója. 1965—1970 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karon tanult magyar-népművelés szakon, miközben 1969—1970 között a Hajdú-Bihari Napló gyakornoka, 1970-1971 között a Csepel munkatársa, 1971-1975 között a Magyar Hírlap belpolitikai, majd kulturális rovatának munkatársa volt. 1975- 1978 között a Mokép sajtó- és propaganda osztályának vezető helyettese, 1978-1990 között a Film Színház Muzsika munkatársa, majd a Magyar Fórum strasbourgi tudósítója, 1989—1995 között a Hajdú-Bihari Napló, Csepel, Magyar Hírlap, Film Színház Muzsika, Magyar Fórum, Tiszatáj szerkesztőjeként dolgozott. 1999—2005 között Párizsban élt, s 2005-ben vonult nyugdíjba.

Aczél György (1917-1991): politikus. 1957 áprilisától 1958 februárjáig művelődési miniszterhelyettes, majd 1967 áprilisáig a művelődésügyi miniszter első helyettese. 1969 márciusában lett az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának elnöke. 1970 novemberében, az MSZMP X. kongresszusán a Politikai Bizottság tagjává választották. 1974-ben a KB márciusi ülésén felmentették a Központi Bizottságban viselt tisztségei alól, de PB-tagságát megtartva a Minisztertanács elnökhelyettese és az Országos Közművelődési Tanács elnöke lett. Ezt a tisztséget 1976-ig, majd 1980 és 1982 között töltötte be. Aczél az MSZMP KB 1982. júniusi ülésén miniszterelnök-helyettesből ismét kulturális KB-titkár lett, de 1985-ben e funkciójából is leváltották, de kinevezték a KB Társadalomtudományi Intézet igazgatójává. Hivatali súlyánál nagyobb befolyással rendelkezett a kultúrpolitikára és annak napi gyakorlatára, kiterjedt személyes kapcsolatrendszerének és az MSZMP első emberéhez, Kádár Jánoshoz fűződő baráti kapcsolatának köszönhetően. A „három T” (támogatás, tűrés, tiltás) néven elhíresült művelődéspolitikai irányelvek megalkotója.

Ács János (1949-2015): rendező. A hetvenes évek elején a Paál István vezette szegedi egyetemi színpad meghatározó színésze, majd rendezője. 1980-ban kapott rendezői diplomát, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház szerződtette, amelynek 1991-ig volt tagja és ahol a legendás, több külföldi fesztiválon is díjat nyert Marat/Sade előadást rendezte. 1991-től az Arany János Színház rendezője, majd az Új Színház művészeti vezetője lett.

Ádám Ottó (1928-2010): rendező, színházigazgató. 1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát rendező szakon, majd a Madách Színházhoz szerződött. 1953-tól a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője, majd 1956-tól ismét a Madách Színház rendezője, később főrendezője, 1972-től 1989-ig, nyugdíjba vonulásáig igazgatója

589