Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)

Cfeletet

Bálint fejét rázza.

TIROLERKALAPOS. Aha ... Kik jártak Minarovicshoz?

BÁLINT ingerülten. Nem tudom. Nekem nem mutatták be őket.

TIROLERKALAPOS. Amikor Rafaeléknél megtaláltad a röpiratokat, miért nem hoztad el őket egyenesen a rendőrségre?

Bálint nem válaszol, vállát vonogatja.

TIROLERKALAPOS. Jól van, fiam, mára befejeztük.

Feláll, fölveszi a kabátját.

252. kép. Bálintot egy rendőr visszakíséri a 200-as cellába.

253. kép. Újra a tirolerkalapos szobájában. A detektív leül, cigarettával kínálja Bálintot. Maga is rágyújt.

BÁLINT. Köszönöm, nem szoktam.

TIROLERKALAPOS nevet. Sejtettem, a kommunisták nem dohányoznak ... Hol is dolgozol te? ... tudom, az Autójavítóban. Nem szeretnél egy nagyüzembe kerülni?

Bálint kérdőn ránéz.

TIROLERKALAPOS. Nem akarnád jóvátenni, fiam, amit most a törvény ellen vétkeztél?

BÁLINT. De igen.

TIROLERKALAPOS. Tudom, hogy te alapjában véve tisztességes gyerek vagy. Esetleg el is lehetne nézni neked ezt a súlyos hibát, amit most elkövettél, ha a jövőben rendesen viselkedsz.

BÁLINT. Majd igyekszem.

TIROLERKALAPOS. Ha megszolgálod a bizalmamat.

BÁLINT. Mit kell akkor tennem?

TIROLERKALAPOS. Úgyszólván semmit. Majd elhelyezünk téged Csepelen, ott megismerkedsz az emberekkel, időnként meg találkozol velem egy kocsmában, egy pohár sörre, s elmondod nekem, hogy miről beszélgetnek az üzemben, milyen a munkások hangulata, nem furakodtak-e közéjük felforgató elemek.

Bálint hallgat.

TIROLERKALAPOS. No? Még egy kis pénzt is hoz a konyhára. S arról is gondoskodom, hogy az üzemben jó munkára kerülj. No?

BÁLINT nyel egyet. Ne tessék haragudni, felügyelő úr, én ezt nem tudom csinálni.

TIROLERKALAPOS. Aha ... Miért nem?

BÁLINT. Rossz az emlékezőtehetségem. Én egy óra múlva már elfelejtem, hogy mit mondtak nekem, azért is nem jutok előre a szakmában.

TIROLERKALAPOS az íróasztalra könyököl. Tényleg? Mondd tovább! Ezt az érdekes dolgot az emlékezőtehetségedről.

BÁLINT. A műhelyben mindig mindent felírtak, mert különben a felét elfelejtettem. Egyszer egy Szlávik nevezetű segéd elküldött a Lipót körútra kolbászért, én meg útközben elfelejtettem, hogy melyik henteshez, s erre majd agyonvert.

537