Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain
szemben állna a társaság hagyományával, vagyis azzal a magatartási normával, amivel belépésükkor a társaság tagjai azonosultak, önmagukat mint tagokat meghatározták. Beöthy (1899-1922), majd főleg Berzeviczy Albert (1923-1936) elnöksége alatt azonban egyre inkább a hatalmon lévő politikai elit szócsöveként, az irodalom hatalmi intézményeként működött a Kisfaludy Társaság. A közös irodalmi ízlésen alapuló identitást a politikai eszmékkel való azonosulás követelménye váltotta fel. Gyulai levele e lehetséges fordulatra hívta fel a figyelmet. A változásokkal, törésekkel való szembenézés mind a résztvevők, mind pedig a későbbi kutatók számára fontos. A bennlévők számára csak a mássá levés tapasztalata teszi lehetővé, hogy megragadják és kifejezzék, vagyis kommunikál- hatóvá tegyék identitásukat. A Kisfaludy Társaság esetében is ezért válhatott később komoly problémává a hagyomány és a jelenkor igénye, a hatalomnak való kiszolgáltatottság és a politikai érdekek felettisége hangoztatásának kettősége, ellentmondásossága, mert nem néztek komolyan szembe Gyulai figyelmeztetésével, nem reflektáltak a levele jelezte változásra. A kívülállók számára joggal tűnhetett úgy, hogy a társaság nincs tisztában önmagával. A kutatók számára pedig azért lehet fontos a törések rögzítése, mert ezek révén ragadható meg a történetiség. A differencia, a törés különösen értékes, gazdag értelemteli alakzat: általuk nyerhetnek az elemzések történeti mélységet, világosodhat meg a történet időbelisége.49 Végül az antropológiai szempont érvényesítésének szükségességét emelem ki, melynek megtermékenyítő szerepére Takáts József hívta fel a figyelmet.50 Az antropológiai megközelítés mindenekelőtt az élet és az esztétikum közti viszony problémáját veti föl. Kétszeresen is. Egyrészt amikor az esztétikai világlátás hatol be az élet területére és magához hasonltja, másrészt amikor az élet hatol be az esztétikum birodalmába, s rabol el magának területeket. Az első esetre a legkézenfekvőbb példát talán a szecesszió szolgáltatja, melynek egyik törekvése az élet esztétizálása volt. De utalhatnánk a Werther fogadtatástörténetére is. Az irodalmi kultuszban - ahogy már volt róla szó - szintén Csokonai Vitéz Mihály síremléke Debrecenben 25
