Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Erdélyi József Naplója - 1916

332 I ERDÉLYI JÓZSEF NAPLÓJA

Megrázkódott az elfelejtett bajnok S bár gúnyolták míg a porondra ért,

Ős címerére visszavívta Az orvúl meglopott babért.

Te álmodtad a Múltból a Jövőt; Múltból-Jövőből mi Jelent csinálunk, Hisz dicsőséget s nagy küzdelmet érte, Mindenkor elbírt a mi vállunk.

Ül ünnepet még a magyar dicsőség, Megszentelődik az ősi monda;

Szent lesz a magyarnak a Csonkatorony, Arany, Szalonta.

*

1917. február 27-én.

Az öcsém, Ferkó diák, küldött egy művészi reprodukciós lapot: Zrínyi kirohanását Szigetvárból.52 Aktuális, lelkesedhetem a hősök példáján: nemrég vezényeltek csak rohamtisztnek a hadosztályhoz. Én itt, Gábor öcsém Oláhországban,53 rohamcsapatban mind a ketten. Szegény Apám, szegény Anyám, ha tudnák!...

*

Dal a kenyérről

Kenyér!., kenyér!..

Te legnagyobb Hadúr a Földön:

Ha még ma vagy, szegény rabod az ember, Holnap már remél.

Imádkozunk

S minden nyelv téged kér az Úrtól Hogy mindennapra jusson csak belőled S nem is kér más vagyont.

52 Minden bizonnyal Székely Bertalan Zrínyi kirohanása című (1879-1885) művének reprodukciójáról van szó.

53 Románia