Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 9. Idő- és térviszonyok
9. IDŐ- ÉS TÉRVISZONYOK 667 Hosszabb idő elteltével Gyáni Gábor 1998-as könyve ugyanilyen fontos célként jelöli meg a városkutatást: „A várost, kivált a nagyvárost lakói egymástól eltérően érzékelik, vele kapcsolatos élményeik széles skálán helyezkednek el. Aminek a város roppant térbeli kiterjedése és társadalmi sokrétűsége a fő forrása. A kívülállóknak vagy az utókornak a városról alkotott fogalma maga is elüt a »bennszülöttek« mégoly differenciált szubjektív képétől; a város térképe ezért sok eltérő mentális térképet rejt magában. A bennszülöttek mentális térképei az egyéni és közösségi térhasználat szabályait követik, kifejezik, hogy az egyes városi szubkultúrák a városi tér mely pontjaihoz kötődnek közvetlenül vagy szorosabban, miről szerezhetnek közeli empirikus tapasztalatokat. A lak- és munkahelynek vagy a szabadidő eltöltésére használt nyilvános tereknek az egyén és a család napi élete során egybeszövődő, egymásba integrálódó topográfiájából épül fel a város mentális rendszere. A megannyi egyéni mikrotér kombinációjából így alkotható mentális térképek sorozata.”1293 Azonban a várostörténeti kutatások megélénkülésével sem születtek meg azok a „mentális térképek”,1294 amelyek megalkothatok lennének a szöveges dokumentumokból és az ezek alapján kirajzolódó életgyakorlatból. Gyáni Gábor 2002-ben született összegző értékelése is csalódottságot tükröz: „Nem keltett ezidáig különösebb érdeklődést a város térbeliségének több oldalról is jól megragadható historikuma, holott a városi tér szerveződése, a tér sokirányú beélése és használata, vagy az a jelentés, amit az épített környezetnek a „bennszülöttek” tulajdonítanak, mind fontos témája ma már a várostörténetnek; ezek ismerete nélkül a város jelensége úgyszólván érthetetlen marad.”1295 A tér mint „történelmileg előállított valóság” azonban továbbra is fontos kutatási cél, akárcsak a mindennapi élet tevékenységeihez kapcsolódó térbeli gyakorlatok vagy a tér szimbolikája és szabályai is.1296 9.3.2. A REFORMKORI ÉRTELMISÉGI MINT VÁROSLAKÓ Az irodalomtörténet egy másik szempontot vet fel. Fábri Anna könyve1297 több ízben is hangsúlyozza, hogy a pesti értelmiségiek többsége a kúriák világából érkezett, magával hozva a vidék társasági szokásait, viselkedéskultúráját, s ezt adaptálta - egyénenként élni (vagy visszaélni) vele, s hogyan lettek végül is hosszabb vagy rövidebb időre városi emberekké? [...] A társadalmi tudat formálóinak és forrásainak kutatása területén történeti kutatásunk még meglehetősen a kezdeteknél tart - kivált azoknak a tényezőknek kutatásában, melyek az átlagember gondolatvilágát for- málják és alakítják” Előszó = Pest-Budai..., I. m., kiad. Vörös Károly, 8-9. 1293 Gyáni Gábor könyvének ide vonatkozó fejezete azért volt fontos számomra, mert forrása egy kiadatlan magánnapló. Gyáni, Az utca..., I. m., 55. 1294 Lásd ehhez Cséfalvay Zoltán, Térképek a fejünkben, Akadémiai, Budapest, 1990; A rekonstrukcióra tesz kísérletet Gyáni, Az utca..., I. m. - Ismerteti: Bácskai Vera, BUKSZ 1999/2, 168-173. és Granasztói György, A barokk győzelme Nagyszombatban. Térés társadalom 1579-1711, Akadémiai, Budapest, 2004. 1295 Gyáni, Mai..., I. m., 76. és Uő., A városbiográfia..., I. m., 59-77. - Lásd még A modern város történeti dilemmái, szerk. Gyáni Gábor, Csokonai, Debrecen, 1995; Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában, szerk. Tóth G. Péter, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2002. 1296 Az újabb kutatások összefoglalása: Novák Veronika, A városi tér elméletben és gyakorlatban, Aetas 2008/2, 138-150. 1297 Fábri, Az irodalom..., I. m., 196-199; 363-368.
