Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 6. félév, 1-25. sz. (1841)

11. szám

( 174 -) részemről azt állítom, valamint tanácskodó ügyfeleim is nyilatkoztanak, hogy ezen műtétei, az altalanos és helybelyi lobos állapot ezen fokában, valamint a vérárravaló illy nagy készségben a beteg életét koczkáztat. hatja, noha egyes ellenkező példákat némelly íróinknál olvastam. — A genyedés az egész aranyéri csomók töm egét emészti e meg, vagy csak, mi hihetőbb is, annak egy s mekkora részét, arról olvasóimat nem tudósíthatom, mivel egyedül kiváncsiságbul teendő, minden esetre helybelileg izgató vizsgálat végrehajtásától mind eddig tartózkodtunk. (Folytatása és vége a következő éven) Egy példája a ny elvkemény edés orvoslásának. Közli Dr. »OLESCHALL GÁBOR. Orvosgyakorlatom kezdetén egy 50 éves vérmes alkatú , alacsony zömök termetű, magtalan de mégis mindenkor kedvező egésségű zsidónő folyamodott hozzám, kit én már I839ben, mint nyelvkeinényedésben szenvedőt ösmertein. Miután több orvos által, kik baját kőkemnek (scirrhus) jelentették, sükeretlenül orvosoltatott volna, én megvizsgálva a beteget, korához illőleg minden működéseit rendeseknek tapasztaltam, ha az időszakonként mutatkozni szokott fejfájását kiveszem, melly azonban hanyatló időkorban, mint hószám kiinaradásábul eredő baj , főkép vérmes egyedeknél, majdnem közönséges szokott lenni. A hasbeli életművek dugulása nem volt tetemes, s az asszony aranyérben, fehér vagy vérfolyásban, vagy más valami nádrabajban soha sem szenvedett; — alkotása mindazáltal arra mutatott, hogy ifjabb korban a görvélytül nem maradt egészen szaba-