Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)
1832. Tizenegyedik füzet
164 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, sas savanyú vizek ajánltatnak, u. in. a' búrtfai az ennek megfelelő pirmonti és spaa-i. A' trencsényi és budai források a' gyöngébb fördők közé tartoznak ; az utolsót gyakran volt alkalmatosságom jó foganattal alkalmazni, még pedig ezen esetben karlsbadi só nélkül. — Erősebb hatásúak ezeknél a' sklenói (Bars vármegyében) a' pöstyéni (Nyitra vármegyében) és a' mehádiaiak Bánátban. Azonban még is az altest bajai leggyakrabban az idegek nagyobbodott érzékenységével és az edényrendszernek túnya gyengeségével járnak; melly állapot gyakran kiálJott, és setéül orvoslott váltólázak után leginkább a' mocsáros vidékeken kerül elő. A' máj és a' lép tapintás alatt érzékenyek, és a' vér keringés a' verőczérben (vena portae) mint az altest szívében akadoz honnét a' keringés mind a' két életmüvek viszereiben tunya (passivae congestiones) lévén , ezek földagadnak. Ezen állapotban a' maró hashajtók —drastica— a' legnevezetesebb gyógyszerek: mellyek a' mennyfonatra, és a' verőczérre önhatású ingerió szerek lévén , a' betegség által kimerített életet megint fölelevenítik, a'verőczérben akadozó keringést sürgetik , és az altest életművei' munkálódásában erősebb hatást hozhatnak elő. Az erők nem csak hogy a' gyakori székletételek álial nem csüggednek , hanem észrevehetőkép öregbednek, és az arczszín is valamint a' testnek egész küleménye (habitus) jobb tekintetet nyernek. Erre az a 1 o é a' legjobb szer, melly nekem e következő szerkezetben a' legjobb szolgálatot tette :
