Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése Magyarországon

Zboray tí.: Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése. 75 III. 17—18. a raktár, pince, padlás állapota, az ottlevő anyagok eltartása és mennyisége. IV. 19—22. az előírt könyvek vezetése és a vények taxálása. Végül a vizsgálat eredménye és a talált szabályellenesség esetén tett intézkedések. Az ismertetett jegyzőkönyv-minta, mely a gyakorlatban négy oldal terjedelmű volt, még az első világháború után is jóidéig, tehát több mint négy évtizeden át használatban volt, s csak az Országos Közegészségügyi Intézet által 1936-ban rendszeresített gyógyszertárvizsgálatokkal kapcsolatban vált feleslegessé. GYÓGYSZERTÁR VIZSGÁL AT OK 1919-BEN A proletárdiktatúra kikiáltása (1919. március 21.) után a gyógyszerészet ügyeit a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság Gyógyszerészeti Osztálya intézte. Az átszervezés nehézségei (gyógyszertárvezetők leváltása, anyagellátás megszervezése) leküzdése után, az osztály rövidesen foglalkozott a gyógyszertárvizsgálatok ügyével is. E célból bizottságot hívott össze, melynek tagjai: Vámossy Zoltán, Winkler Lajos, Matolcsy Miklós egyetemi tanárok, Végh János budapesti tiszti főorvos, Kaiser Károly főorvos, Deér Endre, Andriska Viktor, Augusztin Béla, Darvas Ferenc gyógyszerészek, valamint Wiener Jenő, Maurer Armand, Szentmiklósi Sándor alkalmazott gyógyszerészek és a népbiztosság részéről Téri Tibor, György Mátyás és Forgács Rezső. A bizottság az eddigi vizsgálati rendszer megváltoztatását határozta el, és a terv az volt, hogy az ország gyógyszertárainak számához mérten gyógyszertárfelügyelői állásokat szerveznek. A kivitel első lépése gyanánt 1919. április 15-én pályázati hirdetmény jelent meg a Gyógyszerészi Újságban, melynek szövege szerint „.. .Pályázhatnak mind azok az okleveles gyógyszerészek, akik tudományos és gyakorlati képzettségüknél fogva erre magukat hivatottnak érzik.. . "

2

0 A tanfolyam tanterve is elkészült, mert az említett bizottsági tagok — Winkler Lajos professzorral az élen — valamennyien vállalták előadás tartását, vagy laboratóriumi gyakorlatok vezetését. Sajnos azonban a Népbiztosság a tanfolyam anyagi fedezetét nem tudta biztosítani, s ezért május 20-i kelettel kénytelen volt a 35. M. N. számú rendeletet

2

1 kibocsátani, amellyel ugyan nem ejtette el a gyógyszerészfelügyelők kinevezésének gondolatát, de működési területükül csupán Budapestet és az akkor még Pest vármegyéhez tartozó peremvárosokat (Kispest, Csepel, Budafok, Újpest stb.) s ezenkívül két Budapesthez közeli megyét (Fejér és Pest) jelölte meg. A rendelet alapján Budapestre: Andriska Viktor, Gyarmati Imre, Tischler János és Zalaÿ Dezső — az utóbbiak az Egyetemi Gyógyszertár dolgozói — Fejér megye területére: Kazay Endre, vértesacsai gyógyszerész, Pest megyébe: Angyal István, Baradlai János és Klein Imre gyógyszerészek nyertek kinevezést. A vizsgálat egységes lefolytatása érdekében új vizsgálati jegyzőkönyvminta is készült szakemberek bevonásával s ez — szakítva a múlttal — a következő pontokból állt: A gyógyszertár neve, helye, a vezető és a dolgozók személyi adatai. 2

0 Gyógyszerészi Újság 1919, 8. 2

1 Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 35. M. N. sz. rend. 1919. máj. 20. Tanácsköztársaság 1919. máj. 22. 49. szám