Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)
Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)
Hoppal M.—Törő L.: Népi gyógyítás Magyarországon 49 tiszántúli szikes területeken sziksós vízzel mossák a ótvaros gyereket. 69 A moldva csángók sós vízben áztatták a reumás lábukat, mert azt tartották, hogy attól elmúlik. 7 0 A só gonoszűző, távoltartó, megóvó szerepe és alkalmazása általános és igen kiterjedt az egész világon. Praktikus oldaláról nézve az ember hamar rájöhetett a só konzerváló hatására. Látta, hogy a sózott hús, étel nem romlilk meg, tehát a különféle betegségeket is meggyógyítja. De a nedvességet is magába szívja: így a rossz vért, betegséget is kiszívhatja a testből — a népi gondolkodás szerint. Nyilvánvaló, hogy átvétellel számolhatunk pl. a petróleum esetében, melyet a népi gyógyászat elsősorban különféle torokbántalmak ellen használt. Szinte az egész magyar nyelvterületen elterjedt gyógymód volt, hogy a fájós torkot petróleumos ruhával kenik, vagy megitatják a beteget. 7 1 Korábban többféle betegség gyógyítására használták a puskaport. Zagyvarékason a pokolvart a következőképpen gyógyították: „Puskapor összetörve fokhagymával, körülhintették vele." 7 2 Sebek beszórásárta is használták Szent Antal tüze ellen, darázsfészekre szórva is. Somogy megyében a puskaport köszörűkő levével összekeverve abortivumként használták. 7 3 A lyukas fogba raktak egy csipetnyi puskaport „az kiégette a fájást", és fokhagymával, borssal összekeverve is használták a fájós fogra. A puskaport természetesen már a múlt század elején használta 7 4 a magyar parasztság, a petróleum használata természetszerűleg csak századunkban terjedhetett el. A mész felhasználása a gyógyászatban nyilvánvalóan „találmány", a vérzés csilapítására használták. Mindezeken felül szinte minden kezük ügyébe eső anyagot felhasználtak a paraszti háztartások —- mint ahogy korábban a felsőbb osztályok is — 1 gyógyítás céljaira. Igen találóan írta Olóh Andor: „A nép patikája a kerek világ." 7 5 PARASZTI GYÖGYÍTÖK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK Az elmúlt századok orvos nélküli világában majd minden falunak megvolt a maga gyógyító személyisége (néha több is). Az egyik értett egyfajta betegséghez, a másik a másikhoz. Némelyeknek közülük messze földre is eljutott a híre — mégis a magyar népi gyógyítás jellegzetes alakjai, a számszerű többség, a kis falvak névtelen paraszti gyógyítói voltak. 6 9 Greszné Czimmer A. 1943. 255. uo. 1944. 10. — Oláh A. 207. 7 0 Bosnyák S. 1973. 294. 7 1 Gyógyítottak petróleummal torokgyíkot, mandulagyulladást, hideglelést, náthát, szamárköhögést: vö. Greszné Czimmer A. 1944. 10; Balázs M. 1942. 114; Vajikai A. 1937. 41. Zsova I. 1971. 369—372; Oláh A. 1957. 208; P. Madar I. 1967. 63. 7 2 Cs. Pócs É. 1964. 203. 7 3 Schräm F. 1973. 276. 7 4 Mindszenty D. 1830. 256. 7 5 Oláh A. 1956. 209.
