Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)

Hoppal M.—Törő L.: Népi gyógyítás Magyarországon 45 kete tyúk zúzája sárgaság elleni gyógyszer volt.

1

8 Jászalsószentgyörgyön leforrázott fekete tyúktoll gőze fölé guggoltatják a bélhurutos gyermeket.

19 „Tarka színű tiknak ganéja" viszont a fül melletti kelés kezelésére alkalmas — tartották Erdélyben,

2

0 de a szemnek „setétsegeről" az „igen haragus kakas Epeijeth" kell mézzel összefőzni, és azzal kenni a beteg szemet.

21 Hályogra fekete tyúk vagy kakas máját teszik forrón.

2

2 Epekő ellen a róka vérét ajánlotta Juhász Máté

2

3 jó kétszáz esztendővel ezelőtt. A Bodrogközben hideglelésre pirított lóköröm porát itták pálinkában,

2

4 a moldvai csángók csonttörésre felhasított kutyakölyköt tettek, ugyanott kelésre bagolyhájat használtak gyógyszerül;

2

5 Püspökladányban kutyazsírt ettek tüdőbaj ellen;

2

6 Zagyvarékason az ágybavizelő gyerekkel összetört egeret etettek.

2

7 Végtelenségig lehetne a példákat sorolni az egyedi, vagy legalábbis ritkán alkalmazott gyógymódokról. A fenti példák legtöbbjénél azonban még egy szempontot kell érvényesíteni. Mint idéztem, az állatok viselkedése, külső, belső alkatuk önmagukban is asszociációkat hoznak létre a népi gyógyászati gyakorlatban, de ezeken kívül az egyes szervek, testrészek további szimbólumrendszerek megalkotását teszik lehetővé. így külön funkciója van a májnak, a szívnek, a vérnek, az epének, az agynak, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Ezeken kívül, fentebb már volt rá példa, hogy többszörösen összetett szimbólumrendszer nyilvánulhat meg még egyetlen gyógymódban is (fekete + tyúk + zúzája [sárga] = sárgaságot gyógyít; vagy: avas [régi, tehát erős] + nyúl + háj = „gilvát" gyógyít).

28 Van számos olyan állati eredetű szer a népi gyógyászatban, melyek azonos funkcióval országszerte ismeretesek. Ilyen a pókháló, melyet sebre, kelésre tesznek. És legalább ennyire elterjedt „gyógyszer" veszettség ellen a kőiisbogár vagy annak feje. Ismeretes a Tiszántúlon,

2

9 a Felvidéken,

30 (veszett kutyáknak ugyanezt adták be!), a Balaton-mellékén és az Alföldön.

3

1 Veszett kutya által megharapott ember gyógyítására a bokodi kéziratos Doctor Könyv is a „Körös fának firgit" javasolja.

3

2 1

8 Bosnyák S. 1973. 295. 1

9 Greszné Czimmer A. 1944. 13. 2

0 Varjas B. 1943, 94. 2

1 Varjas B. 1943. 57. 2

2 Vajkai A. 1937. C. 147. i

3 Juhász M. 1768. 81. 2

5 Zsova I. 1971. 369. 2

3 Bosnyák S. 1973. 287. 2

6 Greszné Czimmer A. 1944. 11. 2

7 Cs. Pócs É. 1964. 210. 2

8 Grynaeus T. 1965. 385. 2

9 Greszné Czimmer A. 1944. 14—15. 3

0 Vajkai A. 1937. C. 147—148. 3

1 Grynaeus T. 1965. 424. 3

2 vö. az 52. számú recept. Ugyanezt ismerik még: Balmazújvároson, Nagyivánban, Tiszavasváriban, Sarkadon, Gyulaváriban, Méhkeréken — Törő László gyűjtése. — A veszettség gyógyításáról lásd még: Magyary-Kossa Gy. 1929. II. 207—211.; Orvosi Tár 1843. 3. 279—285.; Vajkai A. 1936; Vajkai A. 1937/A.