Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)

40 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) gyakorlat igen régi eredetű; feltehetően megfigyelés, tapasztalat ered­ménye. A fentiekkel szemben a népi gyógyászatban ismerünk olyan növénye­ket, melyeket igen sokféleképpen és sokféle betegség ellen használnak. Ilyen többek között a kakukkfű, (Thymus serpyllum). Több helyen köhö­géscsíillapítóul használják: a Felvidéken, 7 2 Méhkeréken, Gyulaváriban, Sarkadon, Szeghalmon, Nagyivánban, Tiszavasváriban (saját gyűjtés). Ha­sonló céllal használják Orosházán is. Hitük szerint a belőle készült tea hasznos orvosság asztmára, tüdőbajra. 7 3 Nyilvánvaló, hogy a köhögést minden esetben a betegségnek tartják s nem tünetnek. Doboz községben folytatott megfigyelései alapján Oláh Andor ugyanezt a következtetést vonta le: „a tünetet azonosítják a betegséggel". 7 4 A kakukkfű egyik fontos alkotórésze annak az orvosságnak, melyet Zagyvarékason a pokolvar kezelésére készítettek ; 7 5 meg nem határozott cél­ra használták Veszprém környékén. 7 6 Míg kifőzött teáját Cserszegtomajon fogfájás ellen itták; 7 7 egy 1777-ben íródott kéziratos „Doctor Könyv" szer­zője a fulladás ellen tartotta hasznosnak a borban megfőzött kakukkfű levét. 7 8 Melius Juhász Péter két fajtáról ír (Thymus serpyllum és Thymus vul­gáris). Szárasztónak és melegítőnek mondja. Fulladásra, asztmára, gilisztára tartja hasznosnak, de látásjavító, köszvénygyógyító belsőleg. Külsőleg zsá­bára, köszvényre, dagadásra, szemölcsre, ficamra, égésre javallja. 7 9 Juhász Máté aréna elleni orvosságként ismeri. 8 0 A XVI. századi orvosi könyvünk is igen sokféle betegség gyógyítására tartja alkalmasnak: főfájás, 8 1 guta­ütés, 8 2 „Fekete sártul lőtt esztelenség" 8 3 „Nyáltul való fejfájás" 8 4 ellen. Tehát a legkülönfélébb betegségek orvosságaként ismeretes már a XVI. században is mind külsőleg, mind belsőleg, és a népi gyógyászat is széles­körűen alkalmazta. Szinte csodaszerként ismerik és használják az ezerjófüvet (Centaurium pulchellum, C. uliginosum) (és C. minus). Ez utóbbit százforintos fűnek is nevezik, ezzel is jelezvén, hogy a nevezett növény igen nagy értékű. Cserszegtomajon is kétféle betegség ellen használták: teáját kehe (köhö­gés) gyógyítására, valamint étvágygerjesztőként használták. 8 5 A veszprémi 7 2 Vajkai A. 1937. C. 143. 7 3 Grynaeus T. 1965. 399. 7 4 Oláh A. 1956. 199. 7 5 Cs. Pócs É. 1964. 206. 7 6 Vajkai A. 1939. 67. 7 7 Vajkai A. 1941. 240. 7 8 Doctor Könyv, a veszprémi Püspöki Könyvtárban. Ltsz.: 37968. 1. oldal. 7 9 Méliusz Juhász P. OK. 1962. 173—174. 8 0 Juhász M. 1768. 6. 8 1 Varjas B. 1943. 32. 8 2 u. o. 42. 8 3 u. o. 24. 8 4 u. o. 14. 8 6 Vajkai A. 1941. 241.

Next

/
Oldalképek
Tartalom