Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Lükő Gábor: Anya- és csecsemőóvó képek a régi magyar szekrényeken

Lükö G.: Anya- és csecsemőóvó képek ... 189 Hogy én téged szeresselek, Magaménak tehesselek. A hold fel jötte itt alighanem a menstruációra ís céloz, v. ö. a régi közkeletű szólással: „feljött a hava" (hónap = holdnap). Ezt az értelmezést támogatja egy párosító nótánk is: Lement a nap, nincsen meleg, Forog a szerelemkerek. Barna kislány benne forog: Barna legény rá mosolyog. Itt nem jött fel a hold és nincs is semmi akadálya a szerelemnek. A boldog szerelemnek a nap a szimbóluma: Happ, tűz villog, nap ragyog, hunyori személye, Rózsa nyílik előtte, liliom utána. Sándor uram, édesem, te vagy minden kincsem. Nálad nélkül pediglen reménytelen élnem. Mikor eszembe jutsz, szép gyönyörűségem. Akkor ugyan langallik bennem a szerelem. (Kibéd, Maros-Torda m. 1907.) így értelmezhető az alábbi székely keserves tájképe is — bár, mint minden szimbólumnak, tágabb egyetemes érvényű jelentése is van: Napom, napom, fényes napom, Homályba borult csillagom, Süss még egyszer világosan, Ne süss mindig homályosan! (Gyergyócsomafalva, Csík m. 1911.) A nappal egyenértékű annak ősrégi képmása a kerek formára szabott tükör. (Ennek magyar emlékeiről Mészáros Gyula írt nagy összehasonlító tanulmányt — Néprajzi Értesítő XV—XVI.) A szekrények itt tárgyalt motívumának értelmezésekor ezt is figyelembe kell vennünk, mint alábbi párosító nótánk mutatja: Az az ember tükrös gazda, Jánya tükrit bérbe adta. Kánya Pali a bérlője, Az annak a szeretője Arrúl a híres tükörrű Lekopott mán a kényessű. Kánya Pali lekoptatta, Nem is kap mán senki rajta. A dobozi szekrény eddig még nem tárgyalt motívumait a 11. képen mutatom be. Az 1. motívum alighanem könny- és vércseppeket ábrázol. A