Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
ADATTÁR - Horváth Ferenc: Dr. Józsa Dániel (1795-1849)
166 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) érhető Kolozsvárt tartják meg 1844. szeptember 2-6-a között, akkor ezen részt is vesz az orvos-sebészi szakosztály munkájában. A nagygyűlés névjegyzékében a 317. sorszám alatt, mint Kraszna megyei főorvos szerepel.63 Szeptember 2-án este, a nagygyűlés első napján részt vett gróf Teleki József, Erdély főkormányzója által adott fényes estélyen.64 Itt alkalma volt hosszú évek után találkozni Hankó Józseffel, egykori bécsi egyetemi hallgató-társával és Baritz János egykori tanárával, aki ekkor már erdélyi főorvos volt. A szakosztály 1844. szeptember 4-i, reggeli ülésén a himlő elleni oltóanyagról szóló, Marussi István által kezdeményezett vitában felszólalt és elmondta, hogy „az az anyag [tehénhimlő], mely közvetlen a tehéntől vétetett, csak igen silány himlőt hozott elő, de ebből a silányból tovább oltva, igen szép védhimlőt kapott. ”65 Még aznap, 4-én az orvos-sebészi szakosztály Tordára kirándult, ahol másnap, szeptember 5-én - a tordai sósfürdők és a marosújvári sóaknák megtekintése után - az este 10 órakor megtartott 3. orvosi szakülésen Hankó József, Torda megyei főorvos a tordai sósfürdőkről értekezett. Józsa Dániel hozzászólásában „úgy vélekedik, hogy ezen fördőknek a váltó lázban is hasznát lehet venni. ”66 Szeptember 6-án reggel 8 órakor tartott szakosztályi ülésen utolsóként Józsa Dániel a timsó-vízről tartott előadást67 A nagygyűlésen való részvétele kedvező következményekkel járt. Az elismerés jele volt, hogy a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1844. október 8-i kisgyülésén Kubinyi Ágoston elnök, - akit később a Nemzeti Múzeum igazgatójának neveztek ki68 -, méltatva a kolozsvári nagygyűlést, felsorolta a társulat felvételre ajánlott új tagjait, többek között Józsa Dániel krasznai főorvost. A gyűlés résztvevői az ajánlott tagokat „közörömmel elfogadták."69 A Budapesti Királyi Orvosegyesület hasonlóan fejezte ki elismerését. 1844. október 14-15-én tartott XXIIlk nagygyűlésén Józsa Dánielt további három erdélyi orvostársával együtt levelező tagjának választotta.70 A választásról beszámolt az Orvosi Tár1' és a Schoepf Auguszt által szerkesztett Magyar orvos-sebészi s természet-tudományi évkönyvek is.72 Orvosi hivatásának gyakorlása mellett rendszeresen részt vett a vármegye közéletében is, a megyei közgyűléseken minden olyan feladattal megbízták, amelynek volt orvosi vagy közegészségügyi vonzata. Ilyen volt az az 1846. március 10-én kezdődött73 és 1847-re áthú63 A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Kolozsvárit tartott ötödik nagy-gyűlésének munkálatai. Kolozsvár, Ev. Ref. Főiskola Könyv- és Kőnyomó Intézete, 1845. 10.; Orvosi Tár. Harmadik folyamat, 1844. 6. kötet, 13. szám. 202. 64 Orvosi Tár. Harmadik folyamat, 1844. 6. kötet. 14. szám. 212-213. 65 A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Kolozsvárit tartott ötödik nagy-gyűlésének munkálatai. Kolozsvár, Ev. Ref. Főiskola Könyv- és Kőnyomó Intézete, 1845. 136. 66 u.0.172.; Orvosi Tár .Harmadik folyamat, 1844. 6. kötet, 15. szám. 235-236. 67 A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók V-ik közgyűlése Kolosvártt. In: Magyar orvos-sebészi s természet- tudományi évkönyvek. 1844. 1. évfolyam. 9. szám. II. kötet 3. füzet 152. 68 Kiss László - Lacza Tihamér - Ozogány Ernő: Zsinórpadlás. Samorin, 2013. 49. 69 Orvosi Tár. Harmadik folyamat, 1844. 6. kötet, 21.szám. 334-336. 70 Semmelweis Orvostörténeti Levéltár (SOL) Budapesti Királyi Orvosegyesület iratai. 17. doboz, 1. állag Jegyzőkönyvek 1844-1848. XXII'k nagygyűlés jegyzőkönyve, 1844. október 14-15. 84. pont 71 Orvosi Tár. Harmadik folyamat, 1844. 6. kötet, 17. szám. 271.; Orvosi Tár. 1845. Harmadik folyamat, 7. kötet, 4. szám. 62-63. 72 Tisztújítás és tagválasztás. In: Magyar orvos-sebészi s természettudományi évkönyvek. 1844. Első évfolyam 10. szám. II. kötet 4. füzet 205. 73 Kraszna megye évnegyedes közgyűlése Szilágy-Somlyón. Múlt és Jelen, 1846. 6. évf. 25. szám. 144.
