Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon
10 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) házi rend és lovagrend képviseltette magát a városban - közöttük a Johannita Rend is.17 A nagyszámú utazó igényeit figyelembe véve, ill. a családiasabb vendégfogadás érdekében IV Incze pápa 1252-ben megengedte a magyar johannita házfőnöknek, hogy a lovagok a hozzájuk nagy számban érkező vendégekkel kötetlenebbül tölthessék idejüket, így étkezés alatt nem szükséges silentiumot (csendet) tartaniuk, beszélgethetnek asztalszomszédjaikkal.18 Az elmúlt két évszázad történészei, egyháztörténészei, régészei számára egyértelmű volt, hogy a Johannita Rend esztergomi házaiban a vendégek számára étkeztetésük mellett szállást, valamiféle ellátást is kellett biztosítaniuk. A fennmaradt források gyógyító tevékenységről nem beszéltek, de az elszállásoltak élvezhették a rendi hospitale gondoskodását.'9 A legutóbbi években - mint már említettük - Hunyadi Zsolt foglalta össze a johanniták magyarországi történetét. Müveiben nem látja bizonyítottnak, hogy a johanniták Esztergomban egyáltalán működtettek-e ispotályt.20 Ugyanakkor említi azt az okleveles adatot is, ami - véleményünk szerint - alátámasztja hospitale meglétét. Az oklevél 1233-ban, Esztergomban íródott, a johanniták Szent Kereszt házában. Ebben tanúként említik a ház ispotályosát, Adrianus hospitaliarust: „Actum in domo Hospitalis Sancte Crucis, presentibus... et domino Adriano hospitalario eiusdem loci ”.21 Saját, az alábbiakban ismertetett adataink szerint a Szent János Lovagrend Esztergom városában, ill. a suburbiumban egyidejűleg két ispotállyal (hospitale) is rendelkezett. Hazánkban egyedülálló, hogy egy fenntartó intézmény egy időben és egy helyen két ispotályt is működtessen. Úgy gondoljuk, a johanniták esztergomi ispotályának kérdésével kapcsolatos kételyek feloldását segítheti majd az Országos Levéltárban őrzött, az évszázadok pusztításai ellenére 17 Mayer, Claudius Franz: Das Zeitalter der Mönchs- und Priestermedizin in Ungarn. Kyklos. Jahrb. Inst. Gesch. Med. 3., Leipzig, Thieme, 1930. 362-363. Cit.: Knauz,; i.m.., I, Nr. 11. — Es waren, zwei Hospize in Esztergom, das eine vom hl. Stephan, das andere vom hl. Kreuz benannt. Vgl. ibid., I, 14; II, 65, 137. („Et domum eciam hospitalem, in qua peregrini et alii transeuntes propter deum subsidia reciperent karitatis et cum fratribus ipsius ecclesie, qui domum vestram construerant, copiosam terram ad construendas domos et ad preparandas officinas necessarias Strigonii [Esztergom] contulisset.”) 18 Ratzinger György cit.: Katona i. h. VI, 164. In: Az egyházi szegényápolás története. Ford.: A budapesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája. 2. kötet. Bp., Buschmann F. Könyvnyomdája, 1887. In: Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon (1000-1526), (Szerzői a budapesti növendékpapság), 244. („Quum in domibus vestris propter multitudinem hospitum confluentium ad easdem, si eos vultis honesta familitariate tractare, silentium, praesertim in mensa omnimode servari non possit.”) 19 A későbbiekben citált Reiszig, ill. Horváth (1979) mellett még lényeges, megemlítendő források: Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története főtekintettel az egyházi intézetekre..., I. kötet. Az esztergami egyház-tartomány, Pest, Eggenberger, 1870. 18-24, 239., Balics Lajos: A római katolikus egyház története Magyarországon. II. kötet, Bp., Szent István Társulat, 1890. 297- 308, 333.., Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig. Esztergom egészségügyének története. Komárom, Komárom Megyei Nyomda Vállalat, , 1987. 9-19., Horváth István, in: Altmann Julianna - Biczó Piroska - Búzás Gergely - Horváth István - Kovács Annamária - Siklósi Gyula - Végh András: Medium Regni. Középkori magyar királyi székhelyek (Esztergom, Székesfehérvár, Óbuda, Visegrád, Buda). Bp., Nap Kiadó, 2004, II. kiadás,32-35. 20 Hunyadi Zsolt: A johanniták a középkori Magyarországon a 14. század végéig, In: Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengellér József (szerk.): Magyarország és a keresztes háborúk - Lovagrendek és emlékeik, Máriabesnyő - Gödöllő, Attraktor kiadó, 2006. 199- 200., ill. Hunyadi, Zsolt: The Hospitaller sin the Medieval Kingdom of Hungaryc. 1150-1387. Bp., METEM-CEO University, 2010., 22, 118-120. 21 Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár (Codex Diplomaticus Arpadianus Continuatus). VI. kötet, Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2002. 538: 431.
