Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)

TANULMÁNYOK - Offner, Robert—Tuka László: Tobias Mauksch kolozsvári patikus és gyógyszerészi Instructioja (1793)

56

Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014)

gyermeke született.31 Második felesége a győri születésű Susanna Habermeyer (XIS?)! -?) lett, e házasságából (1773) is kilenc gyermek neve ismert.32 A korabeli magas gyerekhalandóság miatt első házasságából csupán egy fia és két lánya, a másodikból is egy fia és hat lánya érték meg a felnőttkort. Mindkét fia, Tobias Samuel (1769-1805) és Johann Martin Mauksch (1783-1817) gyógyszerészek lettek, az apai gyógyszertárat vezették, de rövid életűek voltak.33 Az utóbbinak Mathilda Augusta nevű lánya a második házasságában Georg Gottlieb Hintz (1808-1876) segesvári születésű szász evangélikus lelkész felesége lett, majd közös fiúk, Georg Hintz, azaz Hintz György (1840-1890) gyógyszerész és egyetemi tanár révén három további generáción át továbbítódott a gyógyszertár tulajdona és a szakma hagyománya az 1949-es államosításig.34

1760-ban a városi tanács valamint az erdélyi Gubernium ajánlására Mária Terézia tói kizárólagos privilégiumot (privilegium exclusivum) nyert, ami védettséget jelentett további patikák létesítése ellen.35 Az 1773-ban felszámolt jezsuita rend patikáját is megszerezte és azt veje, Michael Streicher kerci származású szász patikus tulajdonába juttatta. Tobias Mauksch nem csak kitünően képzett gyógyszerész volt, aki gyógyszertárát nagy rendben tartotta, fejlesztette, 1766-ban felújíttatta az épületet, és a közönség szolgálatára mindig készen állott, hanem sikeres vállakozónak és jó módú üzletembernek is bizonyult. Kolozsvár városa nagyra becsülte őt, így a rendőrfőnöki és városkapitányi tisztségeket („Polizeydirektor und Stadthauptmann“) is rá bízta. Érdemes megemlítenünk, hogy Jakob Melzer szerint Tobias Mauksch sokoldalú közhasznú tevékenysége révén, ám elsősorban szakmája magas szintű művelőjeként Erdély-szerte igen jó hírnévnek örvendett:36

er hatte unendlich viel zu thun, doch bezeugte er sich inerhalb seiner Linie seines Wirkungskreises als ein Mann von der größten Thätigkeit und der auch allen seinen vielfältigen Geschäften gewachsen war. Mit Recht gebührt ihm von dieser Seite der Ruhm, daß er dem gesamten Apothekerwesen in Siebenbürgen Geist und Leben eingehaucht, daß

31 ANSJC, fond: Matrikel der ev. Kirchengemeinde Klausenburg, 71/4, 199., 131., 203.; Pataki Jenő: Kolozsvár legrégibb gyógyszertára. Orvosi Szemle 9 (1936) 5.sz., 198-200

32 Az erdélyi Mauksch családokra vonatkozó új genealógiai adataink (R. Offner, 2014) alapján módosításra és kiegészítésekre szorul úgy a Binder Pál kutatásaira épült Mauksch-családfa mint a Mauksch-gyógyszerészekre vonatkozó biográfiai összefoglaló, amelyet Péter H. Mária 2002-ben és 2013-ban közölt. Lásd: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, Erdélyi Muzeum Egyesület, 2013. második, javított kiadás, I. 25., 72-77., és II. 232-237. Lásd még: Binder Pál: A Mauksch család erdélyi gyógyszerész tagjai. Comm. Hist. Artis Med. 107-108 (1984) 101-110. Bindemek a Mauksch biográfiai adatai, akárcsak az Fabritius (1989), 27-34. mai szempontból sok helyen javításra és pontosításra szorulnak. Ez érvényes a az őt követő Paveleanu állítására is, Theodor D. Pave- leanu: Istoria farmaciilor die Transilvania. Bra$ov, 1995. 626., valamint Tuka László: Cea mai veche farmacie din Cluj, descrisä de primul istoric in medicina din Ardeal, Jenő Pataki, in: Tuka, László: Studii de istoria farmaciei. Cluj-Napoca, 2012. 15-19.

33 Új felismerés az is, hogy a csupán másolatról ismert két Mauksch olajfestményportré Tobias Mauksch (1827- 1802) kolozsvári patikus két fiát ábrázolják: Tobias Sámuelt (ezért a képen a TS Maucksch felírat látható). Ily módon több szerző erre vonatkozású állítása - pl. Orient (1926), Offner (1991), 198. - miszerint az egyik portréfestmény Tobias Maukschot ábrázolná, helytelen és ezennel javításra szorul. Tobias Sámuel Pesten gyógyszerészetet végzett (1789) és Göttingában medicinát hallgatott (1791), majd szülővárosában százférfi és egyházi gondnok. Johann Martin Pesten végzett gyógyszerészetet (1804). Offner (1991); Schobel, Walter: Lista mor(ilor din matricolele bisericii evanghelice luterane din Cluj, 1793-1812. Diss., Cluj, 1938. 24.

34 A Johann Martin és Tobias Sámuel Mauksch gyógszerészek családjaihoz lásd még: Offner (1991); Binder (1984).

35 Melzer (1833), 265.

36 Melzer (1833), 265-266.