Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Szentgyörgyvölgyi Gábor: "Delejezők" a 19. század második felében Magyarországon
156 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) felszínen található delejezhető pontokat, amelyeket ujjával érintve, vagy felettük tartva, visszaáll a felborult egyensúlyi helyzet és a beteg meggyógyul. Ezt a technikát pontozásnak nevezte11. Gyógyításai révén óriási vagyont gyűjtött. Halála után felesége jótékony célra adta az egyetemnek és hallgatók pályázatait fedezte. Komáromy György (1817-1872) Bihar megye országgyűlési követe a pozsonyi diétán. Európai műveltségű ember, aki III. Napóleon egyik külföldi tanácsadója volt. Korábbi nyugat európai útja során Párizsban a mesmerizmus elkötelezett híve lett. Delejezni tanította Szapáry grófot. Az 1848/49 évi szabadságharc idején megszervezője és első századosa a Károlyi István huszárezrednek. Emiatt a világosi fegyverletétel után josephstadti várbörtönt szenvedett. Ott ismerkedett meg Oroszhegyi Szabó Józsával, akihez baráti viszony kötötte az azonos temperamentum, intelligencia és érdeklődés okán. Komáromy a porosz - osztrák háborúban a Klapka-légió egyik szervezője volt12 13. Oroszhegyi Szabó Józsa (1822-1870) a szatmármegyei Nagykolcson született. A papneveldét cserélte fel a katedrával, ugyanis Röszler Ágnes asszony leánynevelő intézetét vezette. Jókai így jellemezte: „Oroszhegyi kistermetű, ragyás kalmük arc volt, s mikor először találkoztam vele, épen sárgaságban szenvedett, olyan volt, mint egy citrom. Ez nem volt prókátor, hanem orvos. Ez nem politizált, hanem kis leánykákat tanított s nem írt verseket, hanem tudományos értekezéseket”.13 1847-ben befejezte ugyan orvosi tanulmányait, de csak 1857-ben avatták orvossá és szülészmesterré. Közbeszólt a történelem. 1848-ban kitört a forradalom, Oroszhegyi pedig egy szabadcsapat parancsnokaként őrnagyi rangban harcolt14. A szabadságharc bukása után először halálra, azután 10 évre ítélték. Végül öt év büntetést töltött le a josephstadti várbörtönben. A börtönévek alatt közvetlen kapcsolatba került Csanády Istvánnal, akit megtanított a delejezésre és a mesmerista életszemléletre. A fogságból szabadulva orvosként dolgozott Abrudbányán, Bukarestben és Isztambulban, írói munkáinak egyike a Pesten 1858-ban megjelent értekezése: Az ód és delejesség közéleti értéke. Azt írja magáról, hogy ő egy olyan specialista, aki az idegkórokokat és a női szervezetet tanulmányozza15. „ Az ód világerő, mi a mindenségben elárad, a mesmerismus Dr. Mesmer által gyógybánásra alkalmazott ód”. Megállapítja, hogy az emberi test két különböző végletisége (polaritása) mágneses teret hoz létre, ami átvihető egyik emberről a másikra, közvetítő nélkül a távolba is (telepáthia) élőre és élettelenre, tükörrel erősíthető és visszahajtható. Fontos szerepet tulajdonított a különböző anyagoknak, színeknek és szagoknak. Elítélte a szemetelőket, bűzölőket, dohányosokat. A hipnózis előzményeiről még beszámolt Emich Nagy Képes Naptárában'6. Kalandos élete során sokat utazott. Beszámolóit a magyar lapok közölték Kisázsiából, Dobrudzsából, Ciprusról, Alexandriából, Konstantinápolyból stb. Budán halt meg, nagy nyomorban. Csanády István (1814-1876) Szinnyei József könyvészetében három Csanády István szerepel17. - Az első a hírneves debreceni orvos és történész, akit Weszprémi István néven 11 Dr. Gárdos J.: A szellemről, vagyis az állati magnetizmusról. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai. Vili. 1863. 12 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1899. VI. 816. 13 Jókai Mór: Írások életemből. Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1960. TI. 14 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987. 256. 15 Oroszhegyi (Szabó) Józsa: Az ód és delejesség közéleti értéke. Pest, 1858. 132. 16 Dr. Oroszhegyi (Szabó) Józsa: Az úgynevezett magnetismusijelenségekről. Pest, 1861. 17 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1893.11.216.
