Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Péter H. Mária: Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzatot megelőző erdélyi javas-latok a gyógyszertárak ellenőrzésére

Péter II. M.: Az 1770-es Egészségügyi Főszab ályzatot megelőző erdélyi javaslatok 69 orvosokat három osztályba sorolták. Az első osztályba tartozók már elvégezték munkájukat, és nagy szorgalommal összeállították a „Nagyszebeni patikák helyzetéről szóló jelentései. Ezt a beszámolót, a Felfalusi Mihály által írt ,Met[h]ophilus" c. tervezettel együtt elküldték Bécsbe, mielőtt a többi ellenőr beszámolóit is megkapták volna. Ebben, kifejezték azt a reményüket is, hogy javaslataikat az udvar megfelelőnek fogja tartani és elvégzett munkájukért méltányos jutalmat fog adni. A dokumentum 1753. március 31-én érkezett meg a bécsi udvarba. Felfalusi javaslata az erdélyi gyógyszerárszabás kidolgozására, nem maradt válasz nélkül. Két hónappal elküldése után 1753. június 18-án a Gubernium egy új bizottságot nevezett ki az erdélyi, új árszabás haladéktalan kidolgozására. Ennek tagjai Felfalusi Mihály, Andreas So er¡ųs és Iacob Hu er (1708-1768) szebeni orvosok voltak. Végezetül két külön javaslat készült el. Az I. Hu er és A. So er¡ųs orvosok által összeállított gyógyszerárszabás csak a legszükségesebb gyógyszerekre vonatkozott, míg Felfalusi Mihály és Ahlefeld M. gyógyszerész Syllabus cím alatt összeállított taxa-javaslata az 1744-ben kiadott Bécsi Dispensatoriumban közölt csoportosítást követte. " Azonban, céljuk az egyszerűsítés volt, és így kevesebb számú Simplicia (egységes, egyszerű gyógyszer) került be javasolt tervezetükbe, mint amennyi a Hutter-Soterius-féle tervezetben vagy a Bécsi Dispensatoriumban szerepel. Javasalataikat a Gubernium 1753. október 10-én továbbította Bécsnek. Felfalusi M. és Ahlefeld M. taksa-tervezetében szereplő egyszerű, egységes (Simplicia) és összetett (Composita) gyógyszerek számát összehasonlítva a Hutter-Soterius-féle taxa, valamint a korább¡ és később¡ időkből származó szeben¡ (1580 és 1609), gyulafehérvári (1751,1752,1650) és brassói patika leltárában (1576), illetve a korabeli taxákban (1745-ös Pozsonyi-, az 1750-es Tobias Mauksch Tobias-féle és az 1753-as) említett gyógyszerek számával, kiderült, hogy a tervezet kidolgozói az egyszerűsítésre törekedtek."

1 Végül a Kormányszék nem fogadta el ezeket a javaslatokat, 1754. március 9-i válaszában kifogásolta, hogy csupán az orvosok véleményét kérték ki és nem az érdekelt gyógyszerészekét is, bár tudott volt, hogy Michael Ahlefeld nemcsak orvos, hanem aktív gyógyszerész is volt.. Egy későbbi, az 1755. január 24-i leirat igazolja, hogy a bécsi udvar a Guberniumtól megkapta a taxára vonatkozó javaslatokat. Azonban a Kancellária ezzel sem volt megelégedve. Ezért a Gubernium 1755. május 5-én kelt leiratában tanácskozásra hívta Szebenbe a kolozsvári gyógyszerészek képviselőit is.

3

2 Ennek ellenére a Kancellária továbbra is előírta az erdélyi gyógyszerészek számára, az 1744. évi Bécsi Taxa betartását, addig, míg egy új, a helyi viszonyoknak megfelelő gyógyszer-árlistát állítanak össze. Bár sem Felfalusi Alethophilus - tervezete, sem a többi korabeli erdélyi taksa tervezetek hivatalos elfogadása nem történt meg, mégis ezeket, mint függetlenségi törekvéseket méltó hely illeti meg az erdélyi gyógyszerészet történetében. 1

0 Spielmann József - Rácz Gábor - Szökefalvi-Nagy Zoltán, - Maior, Oviđin - Lázár Sz. Karola: Erdélyi gyógyszerárszabás-tervezet 1753-ból. Gyógyszerészet 18 (1974) 11, 422-426. 3

1 Cr¡$an, Eva: Materia Mediça de Transylvanie. Cluj-Napoca, Bibliotheca Musei Napocensis no. XIV, 1996. 73184. 3

2 Maior Ovidiu i.m. Teza de doctoral 1979.