Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Magyar László András: Spillenberg Dávid megfigyelései a kőrisbogarak ma-gyar népi gyógyászati használatáról (1670)

Magyar L. A. : Spillenberg Dávid megfigyelései a kőrisbogarakról 271 inannheiini katonaorvos, majd szász udvari orvos 75 oldalas monográfiája, amelyet a Császári Természettudományos Társaság számára állított össze 1687-ben.

2

1 A mű hat részből áll, az első a rovar nevéről, a második életteréről és élettanáról, szaporodásáról, külsejéről, szagáról, színéről, életmódjáról és hatásairól, a harmadik gyógyszerészeti vonatkozásairól, a negyedik orvosi alkalmazásáról, az ötödik pedig kórtanáról szól. A hatodik, záró rész a cantharis egyéb használati módjait írja le, köztük festészeti és ékszerészeti alkalmazásáról is mesél. A szerző egyébiránt tagadja, hogy a kőrisbogárnak afrodiziákus hatása lenne narkotikus hatásában viszont hisz. A 18-19. századi orvosi-gyógyszerészi szakirodalom - a farmakológia és a gyógyszerészi kémia kialakulásával - egyre közelebb került a kőrisbogárban lévő anyagok azonosításához. A cantharidint végül Pierre-Jean Robiquet (1780-1840) különítette el először, 1810ben (C

5H

60

2), szerkezeti képletét pedig Johann Gadamer - a filozófus Hans-Georg Gadamer apja - írta le 1914-ben. A cantharidint állítólag ma is a Lytta vesicatoria-ból állítják elő, kristályos formában tárolják.

2

2 A kőrisbogár használata nemi serkentőként és bájitalok összetevőjeként is igen tartósnak bizonyult, hazánkban például, a 19. század első felében még általános lehetett.

2' flazai népi gyógyászati használatát, elsősorban veszettség ellen, Pazsiczky Jenő 1914-es cikkében Pincehelyen, Naprádfán, illetve Bihar és Nógrád megyében is regisztrálta, néhol, mint 40-60 évvel korábbi szokást.

2

4 E kissé hosszúra sikerült bevezető után végre rátérhetünk e közlemény valódi tárgyára, Spillenberg Dávid 1670-ben közölt megfigyelésére, amely tudomásom szerint a kőrisbogár magyar népi gyógyászati használatának első dokumentuma. Idősebb Spillenberg Dávid (Lőcse, 1627. júl. 22. - Lőcse, 1684. május. 27) bölcsész- és orvosdoktor, Spielenberger / Spillenberg Sámuel orvos fia és iß. Spillenberg Dávid orvos apja volt. Életéről nem sok tudható. Hazai tanulmányai végeztével Stolpenbe költözött nagybátyjához, Spielenberger Márton tanítóhoz. 1650-től Wittenbergben, Leydenben, Bázelben, Padovában peregrinált, utóbbi helyen avatták bölcsész- és orvosdoktorrá. 1653 decemberében. Apja halála után hazatért, és Lőcse városi fizikusa, majd 1670-1674 közt kétszer is bírája lett. Házassága révén vagyonra tett szert, amelyet selmeci bányákba fektetett. 1661-től újra városi föorvosságot vállalt, utóbb pedig magánpraxist folytatott haláláig. Tekintélyére példa, hogy Besztercebánya városa az 1683-as pestis alkalmával tőle kért tanácsot.

2

5 Spillenberg hosszabb munkát nem adott ki, ám számos megfigyelése jelent meg a lipcsei Ephemerides-ben, avagy más néven a Miscellanea curiosa medico-physiea academiae 2

1 Gcierus, I.D.: Tractaiusphysico-medicus de cantharidibus. Lipsiae et Francofurti, J.Z.Nisius, 1687. 2

2 Smith, Kenneth G.V. (ed.):. Insects and other arthropods of medical importance. London, British Museum, 1973.413. 2' ,,A' szerelem italokban többnyire méreg van, p.o. körös bogár". Vajda Péter: A 'férfiasság. Oktatás, mint kell a' hímerőt vagyis férfiúi tehetséget kifejteni, gyakorolni 's vissza szerezni. Kassa, Literatúrai Intézet, 1835. 73. 2

4 Pazsiczky, Jenő: Az ízeltlábúakra vonatkozó magyarországi babonák. Trencsénvármegyei Múzeum Egyesület Értesítője 1914. 40. 2

1 Spillenbergről: Thann, A.: Trauer Klag-Trost, Leutschau, 1684.; Melzer, Jakob: Biographien berühmten Zipser, Kaschau, 1833; Kóssa Gyula: Adatok Spillenberger Dávid életéhez, Budapesti Orvosi Újság, 1907; Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek, 1-111. Bp., 1929-1931; Gombocz Endre: A magyar flóra kevéssé ismert kutatói. Természettudományi Közlemények. Pótfüzetek, 66 (1934) 194-195, 66-75; Buzinkay Géza: Orvostörténetiink nagyjai. (A Spillenberg család/ Egészségügyi Munka, 19 (1972) 319-320.; Kapronczay Károly: A Spilenberger orvoscsalád. Orvosi Hetilap. 121. (1980) 30.; Spillenbcrg-Diószegi György Antal: A Spillenberg család lőcsei ága (XVII-XVIII.századj. Turul, 1998-1999.