Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kölnei Lívia: Torna és gyógytorna a 19. századi Magyarországon

Kölnéi I..: Torna és gyógytorna a 19. századi 141 zászlót s vették fel első ízben a társulat egyenruháját, mely vörös ingből, kék nadrágból, kék övből és kék szalaggal áthúzott ezüst jelvényből állott. "

r' Szintén tőle tudjuk azt is, hogy a hétköznapi tornaöltözékhez sokan magas szárú csizmát viseltek, sőt az is előfordult, hogy egy tornász a gyakorlatokat sarkantyús csizmában végezte. A csizma „a tornázáshoz alkalmatlan ugyan, de az akkori magyar viselethez nélkülözhetetlen voll" - írta Szontagh 1888-as visszaemlékezésében.'

8 A sarkantyús eset arra késztette az egyesület vezetőit, hogy a torna- és házirendbe egy külön szakaszt tűzzenek be, amely legalább a sarkantyú viseletét megtiltotta a csarnokban. A magyar tornatársaság taglétszáma egyre növekedett, míg a párhuzamosan működő, német társaság egyre több tagot veszített. Vezetőjük, Lemmé-Roeblanc „látván, hogy missióját nem teljesítheti s hogy sem neki, sem a német nyelvű tornászainak, a nemzetiségéhez szilárdabbal mint valaha ragaszkodó ország fővárosában jövője nincs: ott hagyta a társulatot s visszament Bécsbe. "

v

> A magyarok számára ez azért is jelentett diadalt, mert gyanították, hogy Lemmé-Roeblanc valójában a bécsi titkosszolgálat megbízottja volt, akinek az osztrák politikát támogató polgárok összefogása lett volna a feladata. A megfogyatkozott német társulat még megnyerte magának Ernst Bokelberg tornatanárt, de ő hamarosan átpártolt a magyar társasághoz, a német pedig felbomlott. Sok huzavona után a helytartótanács 1866-ban megadta az engedélyt az - immár 453 fős tornaegylet hivatalos megalakítására. A február 2-ai közgyűlésen elnökjelöltként a huszonhét esztendős gróf Széchenyi Ödön kapta a legtöbb szavazatot, ezt azonban egy kisebb csoport nem akarta hiteles végeredményként elfogadni, ők Bakody Tivadar orvost kívánták az elnöki posztra juttatni. A tagság tehát két pártra szakadt, és kis híján az egyesület is. Mivel a közgyűlésen valóban történtek szabálytalanságok, újra össze kellett hívni. Az 1866. augusztus 16-án megismételt ülés idejére sikerült a két oldalnak megegyeznie. Széchenyi visszalépett, Bakody pedig már eredetileg sem akart az egyesület vezetője lenni. Egy „semleges", mindkét oldal számára elfogadható elnököt választottak a már nem éppen fiatal, ötvenhét esztendős Szentkirályi Móric (1809-1882)

1(

1 személyében. Az alelnök Batizfalvy Samu orvos lett. A harminctagú választmány összetétele is megnyugtatóan rendeződött. Az új egyesület eleinte a Pesti Tornaegylet nevet viselte, később a nevük Nemzeti Tornaegylet lett. Szűkös pénzügyi helyzetük is javulásnak indult hamarosan. Ezt egy jelentős találkozásnak köszönhették: a tornászok harminchat fős csoportja 1866 tavaszán a zugligeti Fácán fogadóhoz kirándult, és ott, a Csillag-völgyben - nyújtón, bakon és korláton - tornabemutatót is tartott. A gyakorlatokat a „haza bölcse", Deák Ferenc is gyönyörködve nézte, és felajánlotta segítségét a torna ügyének. „Deák Ferencz, a gyakorlatok után neki bemutatott tornászokat, szokott kedélyes modorában így üdvözölte: Öcséim! Derék fiúk vagytok! " u Ez a hatalmas pártfogás ettől kezdve mindig éreztette a hatását, amikor az országgyűlésben szóba került a tornaegyletnek adandó országos szubvenció összege. 3

7 Szontagh 28. 3

K Szontagh 28. 3" Szontagh 29. 11

1 Az. 1840-cs evekben aktív politikus volt, a szabadságharc leverése után visszavonult, homeopata orvosi képzettséget szerzett. Az 1860-as évektől visszatért a politikai életbe, 1867-68-ban - rövid ideig - Pest polgármestere is volt. 4

1 Szontagh 37.