Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon
Európában. Magyarországon ekkor már hagyománya volt a hideg-meleg víz használatának a gyógyászatban, és nem csupán laikus gyógyítók, hanem orvosok is népszerűsítették az alkalmazását. A régebbi orvosi irodalomból elég megemlíteni Pápai Páriz Ferenc Pax corporis-àt 1690-ből, Kibédi Mátyus István Diaeteticá-ját 1762-66-ból. Tehát Priessnitz tanai, módszerei nem hatottak idegenül Magyarországon sem a nép, sem az orvosok körében. Számos orvos választotta disszertációja témájául a „hydrotherapid'-t. Ez lehet a magyarázata, hogy az 1830as és 1840-es években - Priessnitz metódusának „túlkapásai" és az időnként kifejezésre jutó orvos-ellenessége ellenére is - nagy elismerést aratott a vízgyógyászat a magyar orvosok körében, bár inkább csak helyeselték, mint alkalmazták. Korabeli dokumentumokból tudjuk, hogy Gräfenbergben és környékén egyszerre kb. három-négyszáz gyógyulni vágyó ember tartózkodott, akiknek kb. tíz százaléka magyar volt" A magyarok nagy érdeklődését tükrözi, hogy 1840-ben hálás magyar páciensek emeltettek emlékmüvet Priessnitznek (egy vas oroszlánszobrot), és Priessnitz hat lánya közül három magyar férfihoz ment feleségül. Jókai Mór regényében Kárpáthy Abellino alakjához kapcsolódóan írta le a gräfenbergi gyógykúrát, és Tompa Mihály két verse is a gräfenbergi táj, illetve az ottani társasági élet ihletésére született. 100 A mai napig használatos a „borogatás" kifejezés helyett a „priznic". Az Orvosi 7ar-ban 1839-ben, egy berlini, magyar vonatkozásokat is tartalmazó orvosi almanach ismertetése kapcsán merültek fel az első érdekes információk a vízgyógyászatról. A szerkesztő (valószínűleg Bugát) közzétette Habermann, körmöci doktor szándékát, aki Körmöcön (minden bizonnyal a felvidéki Körmöcbányáról lehetett szó) vízgyógyintézetet szándékozott nyitni. A cikkíró helyeselte a doktor szándékát, mivel a helyszínen ásványos vizek is a betegek rendelkezésére állnak majd, és „beteg honfiainknak az utazás viszontagságai és költségei is tűrhetők volnának ". 101 Szintén 1839-ben Fachte/ (valójában Wachtel) Dávid temesvári orvos 102 saját vízgyógyászati tapasztalatát tette közzé. Páciense huszonöt napon át feküdt ideglázban, életéről már lemondtak, ekkor kezdte Wachtel az öntudatlan fiatalembernél a hideg vizes leöntéseket alkalmazni. Fokozatosan magához tért, visszanyerte életerejét, majd az ötvenedik napon gyógyultnak nyilvánították. Cikke végén kiderült, hogy ez volt addigi orvosi praxisának egyetlen esete, amikor hideg vizet alkalmazott, ugyanis némi szkepszissel viszonyult Priessnitz módszeréhez. „Sokkal ritkábban fordulnak elő illy esetek, mint azt Priesnitz s követőinek vak serege velünk el akarná hitetni" 103 - írta cikke zárszavaként. 1840-ben az első vízgyógyászati híradás 104 a római időkről szólt. Plinius nyomán ismertette a szerző, hogy a rómaiak mindaddig valóságos méregnek, sok baj okozójának tartották a hideg vizet, amíg Antonius Musa orvos ki nem gyógyította vele Augustus császárt egy súlyos betegségből. Ez az eset valóságos hideg víz-kultuszt teremtett Rómában. Ez derül ki Bezerédj Gergely dunántúli földbirtokos családjának írott, 1840-es keltezésű leveléből: „Most a vendégek száma 300-400 között ingadoz, magyar körülbelül harminc van. " Idézi Bencze József 32.. Az. eredeti irat az ö birtokában van. 11 „Graefenbergben" és „Egy amerikai leánykához" (1848) Tompa Mihály összes költeményei I. Sorozatszerkesztő: Madarász Imre. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 163-164. 1 Orvosi Tár 1839. Második félév 7. sz. 111. 2 Wachtel Dávid (1807-1872) később, a szabadságharc utáni évtizedekben egyetemi tanár és orvosügyi tanácsos lett. 3 Orvosi Tár 1839. Harmadik félév 16. sz. 251. 4 Orvosi Tár 1840. Ötödik félév I. sz. 26.
