Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - RÁKÓCZI Katalin: Tizenöt prédikáció a pestisről. David Reuss prédikációs könyve
TIZENÖT PRÉDIKÁCIÓ A PESTISRŐL DAVID REUSS PRÉDIKÁCIÓS KÖNYVE 1 RÁKÓCZI KATALIN A népszerű tudományos orvosi irodalom a 16. században oly nagy választékban került ki a nyomdákból, hogy az 1500-as éveket méltán tekinthetjük az első virágkorának. Habár gyökerei a messze középkorba nyúlnak vissza, ehhez a gazdag terméshez nélkülözhetetlen volt a reformáció anyanyelvüsége, a tömegek felé fordulása, mozgósító ereje az új eszmék követésére, ám ugyanígy kellett hozzá a tömegek nyitottsága is és befogadni akarása mindannak, amit az új eszmék közvetítettek. 2 Az anyanyelven írott orvosi irodalom műfaját tekintve igen változatos. A szép számmal és évente ismételten megjelenő kalendáriumok, prognosztikonok és almanachok 3 képezik a legegyszerűbb válfaját. Ezek magyarázatai, bár messze nem tudományos igényességgel közvetítették a fontos egészségügyi ismereteket, mégis eljuttatták az alapvető, sőt nélkülözhetetlen tudnivalókat, felismeréseket és javallatokat az egészség megőrzésére, a veszély elhárítására, vagy megelőzésére, és hasznos tanácsokat adtak egy egészséges életvitelhez. Nem szabad negatívan értékelni ezeket az írásokat, még a sokszor felcicomázott babonaságot sem, amely a ma emberét mosolyra késztetik csak azért, mert messze estek a még akkor is döntő többségében latinul írott tudományos írásoktól, bár merítettek azokból. Hasznosságuk abban rejlett, hogy az egyszerű emberekhez szóltak, a „közember" figyelmét ráirányították saját testére, egészségére, öltözködésére, az ételekre, amelyeket készített, fogyasztott, és bizonyos körülmények között figyelmeztettek a veszélyekre is. Lényegesen igényesebb műfajt alkottak a traktátusok, terápiás könyvek és gyógyszerkönyvek 4 , amelyeknek anyagára és mondanivalójára már a mai embernek is fel kell figyel1 David Reuss: Funffzehen kurtze und Einfeltige, doch schöne Lehrhaffte und Trostreiche Predigten ... von der hochschedlichen Seuche der Pestilenz ...Leipzig, Johann Beyer, 1581, a kolofonban 1582. Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) RMK 111. 708; RMNy I. Ap. 48. A szerző a körmöcbányai német nyelvű evangélikus gyülekezet segédlelkésze volt, müve német nyelvű magyar orvosi irodalomnak tekintendő. 2 Hajdú H.: Lesen und Schreiben im Spätmittelalter. Fünfkirchen, 1931; Engelsing, R.: Der Bürger als Leser. Lesergeschichte in Deutschland 1500-1800. Stuttgart, 1947. 3 Rákóczi K.: Az első magyarországi német nyelvű kalendáriumok, almanachok és prognosztikonok orvostörténeti forrásértéke (16-17. század). Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Bp. 1995. 178-181; Pukánszky B.: A magyarországi német irodalom története. Bp. 2003. 196-198. 4 A 16. századi magyar nyelvű irodalomból az alábbiak sorolhatók ide: Melius Juhász Péter: Herbárium. Kolozsvár, Heltai Gáspárné, 1578. RMNy I. 413; Ars Medica. Kézirat. (Kiad. Varjas Béla, Kolozsvár, Sárkány ny. 1943; Frankovich Gergely: Hasznos és fölötte szükséges könyv... Monyorókerék, Manlius J. 1588. RMNy 1. 617. A hazai német nyelvű irodalomból: Pauschner, S.: Eine kleine Vnterrichtunge: Wie Mann sich haben Soll, In der Zeidt der un gütigen Pestilentz ... Flcrmannstadt, L. Trapoldner 1530. RMK. I. 10; Salzmann, (Salius) J.: Ordnung wider die Pest. Wien, 1521; Salzmann az 1510. évi erdélyi pestis idején Nagyszebenben volt orvos,
