Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

Antall József: Egy évszázados per — A Görgey-kérdés tegnap és ma

másozó jászkun huszárok között még inkább szükségessé vált az igazán meg sem tanult, a katonaiskolában elfelejtett magyar nyelv elsajátítása. A megújhodás, a nemzeti és társadalmi átalakulás szelleme megérintette a császári garni­zonban tengődő Görgeyt is. Salzburgban, 1842-ben kelt öccsének írott leveléből azonban még a szigorú logikájú, módszeres gondolkodású, érzelmeit a hideg ész ellenőrzése alá helyező férfiú szólal meg: „Légy szigorúan igazságos politikai hitvallásod megválasztásá­ban... Népedet, hazádat ne mint hazafi ítéld meg: elébb ítéld meg a világpolgár szempont­jából: csak akkor tűzze a patrióta maga elé a czélt. Csak így kerülheted ki az egyoldalúsá­got, mely nem egy hazánkfiát törekvésének tisztasága daczára, törzsalakká silányított. " De ugyanebben a levélben megnyilatkozik odaadása magyar legénysége iránt, akiknek sorsát könnyebbé igyekszik tenni. Igazi vonzódása, tehetsége és alkata azonban a tudományokhoz, még pedig a matemati­kához és a természettudományokhoz vonzották. Prágában ért meg véglegesen elhatározása, hogy szakít a katonasággal. A katonai alárendeltségtől való csömöre, honvágya és szerelme, valamint a katonai eskü és a hazafiság, sőt az egyéni meggyőződés követésének vágya motiválta lépését (1845). Rövid magyarországi látogatása után visszatért Prágába és beirat­kozott ez egyetem kémia szakára, ahol Redtenbacher tanítványa lett. Kölcsönösen nagy megbecsüléssel voltak egymás iránt. Tanulmányaiból nemcsak a kókuszdióolajról írott pályadíjat nyert dolgozata, a laurilsav felfedezése, hanem természettudományos logikája, exakt kísérletező szelleme, amelynek ugyan előbb sem volt híján, tanúskodik sikeréről. Újra egyenruhában Amikor a forradalmi Európa tűzcsóvája lángra lobbantotta a Monarchiát is, Görgey hazafe­lé tartott ifjú nejével, a francia származású Auboin Adéllal. Pesten bemutatkozott az új közoktatásügyi miniszternek, Eötvös Józsefnek, aki szívélyesen fogadta a kémiai tanárságra pályázó egykori huszártisztet. Egyelőre azonban hazatért szülőföldjére, ahol a család meg­maradt földjén a gazdálkodással is meg akart próbálkozni. De az események közbeszóltak! A győztes márciusi forradalom ütésétől magához térő Bécs egyre határozottabban készült a visszavágásra, a szabadságharc vállalása egyre elkerülhetetlenebbnek látszott. A nemzetőrség és a honvédség szervezése nemcsak a lelkes civileket hívta zászlaja alá, hanem a szakképzett, a császári szolgálatot korábban elhagyó tiszteket is. Felajánlotta kato­nai szolgálatait: a győri 5. honvéd-zászlóaljhoz nevezték ki júniusban, majd századossá, 1848 augusztusában pedig őrnaggyá léptették elő. Szervezőkészsége és erélye nehezen viselte a lelkesedéssel jól megférő tehetetlenséget a hadseregszervezésben. Szerepet játszott a szeptemberi válság idején az önkéntes nemzetőrség szervezésében is. Előbb csak a me­gyei szervezetek, később azonban a Honvédelmi Bizottmány is megismerhette véleményét. Híre bejárta az országot, amikor Csepel szigeten elfogatta és halálra ítélte az áruló Zichy Ödön grófot. Erélye a radikálisokat is mellé állította, a tétovázó hadseregben benne látták a jövő emberét. Nem váratott sokáig Kossuth hívó szava sem. Népszerűséget szerzett neki az ellenség ozorai fegyverletétele is, amely azonban elvetette Perczel és közte az ellentétek magvát. Görgey, most már ezredes, 1848. október 11-én találko­zott Kossuthtal, akinek bizalmasaként utazott Móga táborába, a titokban tartott, de aláírt tá­bornoki kinevezéssel. Jellasics kiverése után elmulasztották a forradalmi Bécs megsegítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom