Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
ADATTÁR / DOCUMENTS - Magyar László András: Friedrich Hoffmann tanulmánya a magyar bor természetéről
elem ugyanis, amely a bor egészséges hatásának oka, s amely a szőlőtő, a nap, a talaj és a tápanyagok egyedi természetének eredménye, az efféle műitókákból tökéletesen hiányzik. § XXV. Záradékképpen nem hagyhatjuk említetlenül, hogy különösen a felső-magyarországi bor egészséges és kiváló tulajdonságait általában, még a helybéliek is, a szőlőtövek aranytartalmú termőföldjének számlájára írják, mivel a tokaji föld bőven tartalmaz erősítő hatású arany-ként (auri sulphur). Ráadásul még különféle történetek is forognak közszájon, sőt párat írásba is foglaltak már — az effélékről Jacobus Tollius ,,Úti levelei" 38-ben lehet olvasni, — ti. arról, hogy a szőlő bogyóiba vagy szemeibe rejtve csodásan ragyogó aranyrögöket találtak, úgyhogy a szőlőszemek külső burkát is szinte bevonta az arany. 39 Állítólag Tokaj vidékén, ahol a legkiválóbb bor terem, gyakran látni, hogy az arany a földből úgy hajt elő mint valami drót. Ezeket a meséket azonban nem firtatjuk, bár jó okunk van rá, hogy kételkedjünk hitelükben. Legalább annyit mégis hadd jegyezzünk meg, hogy sem az aranynak, sem egyéb fémnek a talaj termékenységéhez, illetve a növényi nedvek nemessé és egészségessé tételéhez semmi köze nincs. 40 ZUSAMMENFASSUNG Friedrich Hoffmann, hallescher Professor der Medizin und bedeutender Wissenschaftler, publizierte neben seiner vielfältigen literarischen Tätigkeit auch ein kurzes Büchlein über ,,Die hervorragenden Natur, Kraft und Nutzen des ungarischen Weins". (Dissertatio de vini Hungarici excellente natura, virtute et usu. Halae, 1721.) Die oben lesbare Mitteilung gibt die erste, worttreue ungarische Übersetzung des hoffmann'schen, ursprünglich auf Latein geschriebenen Traktats, ergänzt mit Anmerkungen und mit einer zum Teil biographischen, grösstenteils aber das Thema betreffenden Einführung. In seinem Traktat — der erstmals im Jahre 1721, in einer Traktatensammlung, später in der Gesamtausgabe der hoffmann'schen Oeuvre erschien — beschreibt Hoffmann ausführ38 Jacobus Tollius (1633—1696), holland orvos, leideni, duisburgi, majd harderwijki történész-professzor, Heinsius titkára, utazásai során Magyarországon is járt. (Heinsius később elbocsátotta szolgálatából, mert Tollius állítólag ellopta néhány fontos iratát.) Halála után megjelent úti beszámolója sok különös adatot tartalmaz. Az idézett hely ,,Epistolae itinerariae ex auctoris schedispostumis recensitae... cura H.C. Henninii '' c. munkájából való (Amsic lodami, 1700. 123.) 39 Az említett Tollius lókuson kívül ennek a mesének sokkal régebbi hagyománya is van, melyre az idézett szövegben maga Tollius is hivatkozik. Hogy a tokaji szőlőtövön termő arany legendája a cáfolatok ellenére is eleven maradt, annak bizonyítéka, hogy Ernst Briickmann 1724-ben szintén visszatér a témára (Kaiser, W. : Der Arzt Franz Ernst Brückmann (1697—1753) und seine ungarische Reise von 1724. Comm.Hist. Artis Med. 125—132. 1989—1990, 93.), sőt Fischer Dániel is említi még. 40 A hiedelmet, mely szerint a tokaji szőlőnek aranytartalma lenne, Raymann János Ádám cáfolta meg első ízben — se cikkeit bizonyára Hoffmann is olvasta. A cikkek a következők voltak: ,,De dubia auri uvarum vegetabilium existentia" (Ephem.Acad.Imp.Nat.Cur. Cent. IX.Obs.45.) ,,De fallacia auri vegetabilis vitium in Hungária" (Annal. Physico-Med. Vratislavienses, 1718) (Lásd még: Kosáry D.: Művelődés a XVI11. századi Magyarországon, Bp., 1980. 160.)
