Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

TANULMÁNYOK - Bánóné Fleischmann Marianna: A hazai munka- és iparegészségügy vázlata 1945-ig

VI. sz. táblázat Az OTI egészségügyi szervezete Budapesten és környékén — 1934. Megnevezés Körzeti kezelőorvosok száma Körzeti szülész szakorvosok száma Taglétszám Rendelőintézetek száma Rendelőintézeti osztályok száma Budapest* 153 13 177 180 11 128 Kispest 8 — 8 838 1 6 Pestszentlőrinc* 5 — 4 903 — Pestszenterzsébet 9 — 12 794 1 Rákospalota 6 — 5 778 — — Csepel 5 • — 6 401 — — Újpest 14 1 15 398 1 15 Megjegyzés: * = körzeti orvosok működési területének módosulása: Budapest + Békásmegyer egy része Pestszentlőrinc + Vecsés-Ganz-telep Melly adatai alapján Az ország lakosságának döntő részét képező mezőgazdasági munkások betegségi biztosítása — kivéve a Tanácsköztársaság időszakában — végig nem nyert megoldást. A szegénybetegellátást — a szegénységi értékhatár szintje következtében — csak igen kevesen vehették igénybe. A rászorulók nagy része így ellátatlan maradt. A szegénybetegek részére nyújtott juttatások minimálisak voltak. Körülbelül 40 alacsony árfekvésű gyógyszer állt rendelkezésükre és ebből is egyegy betegre alig esett valami. Újpest képviselőtestületi jegyzőkönyveiben talált adatok szerint 1930-ban 3,8 P, 1938-ban 7 P, 1939-ben 5,5 P jutott egy személyre. Hogy ez az összeg mennyire kevés volt, azt az 1933. év gyógyszerárszabás árai bizonyítják. M. FLEISCHMANN, Mrs. BÁNÓ, D. Pharm. pharmacist H—1026 Budapest, Orsó u. 51. ZUSAMMENFASSUNG Der einleitende Teil der Publikation befasst sich mit der Herausbildung, mit den charakteristischen Grundlagen, sowie mit der Entwicklung der ungarischen Industrie. Der Verfasser bestätigt mit Angaben, dass 5 verwaltungsmässig unabhängige, doch sich mit der Hauptstadt eng zusammengewachsene und sie umgebende Komitatsstädte: stets an erster Stelle Újpest, dann Pesterzsébet, Budafok, Kispest, Rákospalota und eine selbständige Einheit bildende Csepel, die Basis der heimischen Industrie bildeten. Budapest stand aufgrund der Zahl, der Proportion, sowie der Zusammenstellung der Industriearbeiterschaft, erst nach diesen Städten. So können diese Ortschaften als Modelle betrachtet werden, aus welchen man ein allgemeines Bild über die Gesundheitsverhältnisse der heimischen Industriearbeiterschaft, über die durch die Industrie hervorgerufenen Gesundheitsschäden und über die Art ihrer Bekämpfung, bekommen kann. Die physikalische Umwelt der heimischen Industrie repräsentierenden Städten überprüfend kann man behaupten, dass die öffentliche Werke, die Stadtreinigung, die Wohnungsverhältnisse und die Austattung der Wohnungen stark mangelhaft waren und sie der Haupt — und Residenzstadt weit hinterblieben. Die durch diese Tatsachen hervorgerufene Gesundheitsschädigungen gefährdeten nich nur die Gesundheit der eine hal-