Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)
ADATTÁR - Lengyel Júlia: Régi patikák Pest megyében a XVIII—XIX. században (Ráckeve)
RÉGI PATIKÁK PEST MEGYÉBEN A XVIII —XIX. SZÁZADBAN RÁCKEVE LENGYEL JÚLIA Ráckeve a mai Pest megye legrégibb települései közé tartozik. Csepel szigetén, a soroksári Duna-ág partján fekszik. A sziget előbb az Árpádházi fejedelmek, királyok és királynék, majd a Savoyai család birtoka volt. Ráckeve helyén hajdan Szent-Abrahám-Teleke nevű helység állott. 1439-ben a török betörések elől az Alduna melletti Kévéről menekülő jómódú rácok települnek ide és Zsigmond királytól szabadságlevelet kapnak. A helységet előbb Kis-Kevének, majd RáczKevének nevezik. [1] Csepel szigetét a törökök kétszer is feldúlják. Ráckeve még 1730 körül is szegényes faluhoz hasonlít és csak a XIX. században indult ismét virágzásnak. Az egészégügyi ellátás is későn kezd kibontakozni. Az első levéltári adatok arról tanúskodnak, hogy 1767-ben még nincs patika Ráckevén. [2] Az első bejegyzés 17864DÓ1 származik, Marcus Ottó nevű „Apothecarius" működik ekkor Ráckevén. Nevezetesen a budai Helytartótanács 1786. jun. 27. keltezéssel leiratot inté;: Pest megye illetékes hatóságához. Az irat — többek között —, felszólítja Marcus Ottó ráckevei apothecariust, hogy az egyetemi vizsgának vesse alá magát és diplomáját mutassa be. [3] Ugyanezen év aug. 8.-i keltezéssel a megyétől a Helytartótanácshoz intézett iratban egyebek mellett olvashatjuk, hogy Marcus Ottó ráckevei patikus hajlandó magát a rendelkezéseknek alávetni, de a vizsgákat kénytelen elhalasztani, mert nincs pénze a diploma költségeire és kéri, hogy a vizsgákat később tehesse le. [4] A Helytartótanács válaszának fordítása a következő: [5] „Nemes Vármegye! Ami a ráckevei gyógyszerészt illeti megkaptuk a felterjesztést és a megyének azt válaszoljuk, hogy a kir. e. ü. normák rendelkezése szerint a szegényektől vizsgadíjat követelni nem szabad. Ennek a gyógyszerésznek rövid időn beléd meg kell a diplomáját szereznie. Amennyiben ennek nem tesz. eleget, úgy a patikáját más vizsgázott egyénnek kell átadnia. Kelt Budán 1786. okt. 17-én. Helytartótanácsi Hivatal," (aláírás olvashatatlan) (1. ábra) Marcus Ottó azonban nyilván nem tett eleget a felszólításnak, mert már 1787-ben Burkhardt (Burghard) András a patikus Ráckevén. Erről tanúskodik ;tz az okirat amelyben Petényi ráckevei seborvos feljelenti Burkhardt Andrást, hogy nem az előírásnak megfelelően készítette el a gyógyszert. [6] A vizsgálat Burkhardtot igazolja. [7J O azonban nem kíván Ráckevén maradni és még azon év októberében (1788) kérelmezi Vác város Magisztrátusától, hogy gyógyszertárát Vácra helyezhesse, de folyamodványát elutasítják. [8] Kérését 1790-ben megismétli, a váci Magisztrátus azonban fölöslegesnek tartja az Irgalmasrend gyógyszertára mellett egy második patika létesítését Vácott. E próbálkozások ellenére, úgy látszik, hogy Burkhardt véglegesen szándékozik letelepedni Ráckevén. Ezt igazolja a ráckevei tanácsi közgyűlési jegyzőkönyv több bejegyzése. Az 1789. máj. 5. — 81 sz. tétel alatt olvashatjuk:
