Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Stirling János: Orvosi kertek Magyarországon a XVI. században

Magyarországra is eljutottak a fontosabb orvosbotanikai, kertészeti művek, amint ezt az előbbi példából is és hasonló inventáriumokból is látjuk.

10 Nem maradt fenn magyarországi kertészeti tervrajz vagy alaprajz,

11 de az összeírások és levelezések gazdag anyagából így is rekonstruálható a magyar kert a XVI. század közepétől.

12 Szükséges az orvosi kert fogalmának a definiálása ahhoz, hogy a kertművelésnek erről a tudománytörténetileg igen mostohán vizsgált területéről áttekintő képet rajzolhassunk. Konrád Gesner a németországi kertekkel foglalkozó munkájában 13

ötféle kerttípust ismertet. Meghatározása szerint az orvosi kert olyan létesítmény, ahol az orvosok és gyógyszerészek nemcsak kerti, hanem mindenféle vadon termő és idegen növényeket is nevelnek, hogy azok részeiből az embereknek orvosságot készítsenek.

14 E meghatározásban fontos szerepet kap a kert tulajdonosa. Magyarországi vonatkozásban ez a meghatározás nem alkalmazható, mert hazánkban az ilyen célra rendelt kertek egy kivételével

15 nem orvos tulajdonában voltak. Ez bizonyára a hazai orvosképzés hiányával is összefügg. Gesner további meghatározásában vannak olyan kertek is, ahol a gyógynövények mellett főként ritka növényeket is termesztenek, amelyek a természet csodálatára és vizsgálatára indítanak.

16 Ezeket mai néven botanikus kerteknek nevezhetnénk. A meghatározást figyelembe véve, a magyarországi sajátosságokat is szem előtt tartva, a továbbiakban orvosi kertnek nevezem azokat a kerteket, amelyekben a növények arra a célra lettek telepítve, hogy feldolgozásuk után gyógyszerként vagy kozmetikumként kerüljenek alkalmazásra, függetlenül attól, hogy a kert tulajdonosa orvos-e vagy sem. Forrásainkban az ilyen célú kertek legtöbbször ,Jüves kert" néven szerepelnek.

17 Az elnevezés valószínűleg összefüggésben lehet azzal, hogy gyógynövényneveink nagy részében a , ,fű" szó mint a szóösszetétel utótagja szerepel. Néhány példa: székfű, bajfű, esketőfű, örvényfű, kakukkfű, feketefű, szaporafu, ezerjófű, sebkötőfű stb.

18 A XVI. századi források másik, hasonló elnevezésű kerttípusa, az ún. ,,füvelőkert" viszont a takarmánynyerésre szolgáló kaszálókertet jelenti,

19 így ez a név nem tévesztendő össze a „füves kert" tel. A korszak magyar kertjeit vizsgálva feltűnik, hogy a kertek több részre tagolódnak és az egyes kerti növények elhelyezése, illetve a kerti kompozíció tekintetében átfedések is lehetségesek. így például díszkerti elemek megjelenhetnek gyümölcsösben,

20 a gyógynövényes ágyakat nyírott sövény szegélyezheti,

21 vagy a zöldséges ültetvényeket lugas határolhatja

22 virágokkal kiegészítve.

23 10 Sitte Alfred: Gróf Nádasdi Ferenc művei és könyvtára. Magyar Könyvszemle, 1902, 146—158. — Országos Levéltár (OL) Urbaria et Conscriptiones (U et C) 78. fasc. 7. Somló, 1594: ,,Egy herbariumos könyv Joannes Ruelly..." 11 Takáts Sándor kéziratos anyaga (Piarista Közp. Levéltár, jelzete: V 379. sztl. fol.) 12 OL Magyar Kamara Archívuma U et C. jelzete: E 156. 13 Horti Germaniae, (Tiguri, 1560.) megjelent Valerius Cordus História Plantarum (1561.) c. művében 14 Idézi: Rapaics Rajmund: A magyarság virágai, 220. 15 Gombocz Endre: A magyar botanika története, Bp. 1936, 81. 16 Rapaics R. i: m. 221. 17 PKL V 379. 13. fol. 18 L. még Régi magyar glosszárium (Bp. 1984.) 255—258. 19 PKL V 379 sztl. fol. 20 Ez még a XVTI. században is megmarad. L. Lippai J. Posoni kert c. művének Gyümölcsös kert c. részében. 21 OL U et C. 148. fasc. Fejérház in oppido Huszt; 123. fasc. 2. 1684 uott.; PKL V 379. 50. fol. Apaffykertek 22 OL U et C. 14. fasc. 39. Fogaras 1632. Inventarium bonorum mobilium . . . ,,Vetemenies kerth ... vagyon ez kertben Egy kereszt Lúgos Cirkálom formán czinált fákra . . . No. 1." 23 OL U et C. 21. fasc. 8. Zboró, Inventarium Universum bonorum (másolati kötet)