Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Binder Pál: A Mauksch család erdélyi gyógyszerész tagjai

Kolozsvárra, s Martin Licdemann evangélikus pap halála után, 1837-ben átveszi a Mauksch-patikával szemben levő evangélikus templom lelkészi állását. Hintz majdnem fél évszázadig volt kolozsvári ev. lelkész. Ő a lehetőségekhez képest igyekezett megőrizni egyházközsége német (szász) jellegét. így például 1841 végén, mintegy az 1842. évi országgyűlési csatározásokra utalva, arra inti a szász képviselőket, hogy férfiasan védjék meg nemzetük érdekeit. 1848 márciusában ellenben az Unió elfogadására szólította fel a szász népet.

38 A forradalom után a Hintz vezette evangélikus egyházban a magyar is a prédikáció nyelvévé vált. 1849. május 11-én ő vállalta a halálra ítélt Stephan Ludwig Roth ismert szász lelkész és politikus lelki gondozását.

39 A Roth főbelövéséről szóló szemtanúleírás 1850-ben Brassóban nyomtatásban is megjelent.

40 Georg Gottlieb Hintz több más prédikációja is megjelent nyomtatásban. 1835-ben Daniel Slaby patikus felett mondott gyászbeszédet, majd 1860. május 13-án az április 8-án elhunyt gróf Széchenyi István felett tartott német nyelvű emlék-istentiszteletet.

41 ffj. Hintz György (1840—1890), id. Georg Hintz és Engel Polyxenia fia, Kolozsvárt született. A családi hagyományt követve a gyógyszerészi pályát választotta: egypár évi szebeni és miskolci gyakornokoskodás után Bécsben folytatta tanulmányait. Doktori vizsgái letétele után, 1813-ban hazatért Kolozsvárra, s átvette az egykori Mauksch-patika vezetését.

42 1 884-től a kolozsvári egyetem magántanára, ő alapította a gyógyszerészeti tanszéket, „gyógyszerészeti mutant"' adott elő, ami a mai gyógynövénytannak és gyógyszertechnológiának felel meg. A gyógyszerészeti mesterséget fia, majd unokája örökölte. Az utóbbi, dr. Hintz György a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet tanára.

43 Id. Mauksch Tóbiásnak állítólag 13 leánya volt. Ezekről majdnem semmit sem tudunk. Csupán azt, hogy az egyik Mauksch lány (hacsak nem ifj. M. Tóbiás lányáról van szó) a neves homoródalmási unitárius orvosdoktor, Barra Imre felesége lett. Barra Imre (Kolozsvár, 1799. XI. 5.—Kolozsvár, 1854. I. 20.) orvoscsaládból származott: nagyapja. Barra Ferenc, és apja, Barra István szintén medicusok voltak. A bécsi egyetem (1817— 1822) elvégzése után mint orvos tért haza. s az epemirigy gyógyításában tűnt ki.

44 * Legkevesebbet tudunk a marosvásárhelyi Maukschokról. Az itteni patika az 1760-as évektől kezdve Mauksch János gyógyszerész tulajdonában volt. Ő a brassói patikárius családból származó Sofia Honigberget vette nőül. A brassói család legnevesebb tagja Johann Martin Honigberger (1795—1819) gyógyszerész volt. Ő Brassóban és Besztercén tanulta a patikáriusi mesterséget, 1816-ban Közel-Keletre utazott, s nyolc éven át volt gyógyszerész Szíriában és Libanonban. Innen Bagdadon át Perzsiába, majd Indiába távozott, s 1829-től kezdve Lahoréban, a szikhek „fővárosában" élt mint a helyi maharadzsa udvari orvosa, az udvari patika, valamint egy puskapor- és fegyvergyár igazgatója. 38 Michaelis, Franz: Georg Gottlieb Hintz, Stadtpfarrer von Klausenburg und seine Bekenntnis zum Deutschtum. Deutsche Forschung im Südosten 3/1944, Heft 1, 166—-167. 39 Folbsrth, Otto : Der Prozess Stephen Ludwig Roth. Ein Kapitel Nationalitätengeschichte Südosteuropas im 19. Jahrhundert. Graz—Köln, 1959, 188—189. 40 Die letzten Lebensmomente des am 11. Mai 1849 in Klausenburg hingerichteten Meschener Pfarrers Stephan Ludwig Roth, dargestellt von Georg Hintz evang. Pfarrer von Klausenburg. Gedruckt bei Johann Gött, Kronstadt, 1850.; Folberth, i. m. 352—367. 41 Szinnyei i. m. IV. 888—889. 42 Uo. 889—890. 43 Szépréti Lilla: Az öreg „Hintz-Ház" vallomása. Új Élet, 1976/4, 11. 41 Szinnyei i. m. I, 610.