Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Binder Pál: A Mauksch család erdélyi gyógyszerész tagjai
Mauksch Tóbiás és felesége, Sartorius Zsuzsanna oszlopos tagja volt a kolozsvári evangélikus gyülekezetnek, és 1763-ban feliratos ezüstkelyhet ajándékoznak a templomnak. 11 A XVIII. század derekán már házasságban élő Mauksch Tóbiásnak több gyereke volt. A legnagyobb lehetett Tobias Sámuel Mauksch, aki 1791-ben Göttingenbcn medicinát tanult. 15 Az idős Mauksch Tóbiás 1793-ban megvásárolta a marosvásárhelyi patikát, s kiskorú lia számára egy használati utasítást írt. Ezt az erdélyi gyógyszertörténet szempontjából igen fontos Instructio-t a neves gyógyszerésztörténész Orient Gyula 1918-ban fordította magyarra és közölte nyomtatásban a kolozsvári Dolgozatokban. 1 " A marosvásárhelyi patika instrukciójáról Spielmann József írt kritikai tanulmányt. 1 ' Mauksch Tóbiás személye Izsák Sámuel nagy gyógyszertörténeti összefoglalásában is méltó helyet foglal el. 18 A fiának szánt Utasításokban néhány érdekes családtörténeti vonatkozás is van. „Midőn e sorokat írom szeretett fiam 10,12 éves — írja az immár 66 éves apa kisebbik fiáról, János Mártonról—. neveltessék igazi keresztény evangélikus hitben és taníttassék a német, latin és magyar nyelvekre. Mivel Vásárhelyt igen tehetséges és jó magyar reforméitus papok vannak, úgy magad és feleséged azonban magyarul tudnotok kell s a szép prédikációkat szorgalmasan hallgathatjátok. Gyermekeidet járasd a református kollégiumba, de azért ne engedd meg, hogy elmagyarosítsák, hanem otthon velük mindig németül kell beszélni." Nem tudni pontosan, hogy a Mauksch-gyerekek közül ki telepedett át Marosvásárhelyre s az instrukció tulajdonképpen kinek szól — talán idősebb fiának, a GÖttingában tanult Mauksch Tóbiás Sámuelnek? A Mauksch-család szászsebesi ágát Martin Adam Mauksch (Mauksch Tóbiás fia?) kezdi el azzal, hogy 1799-ben megalapítja a Sebes-menti város első állandó patikáját. Georg Marienburg(er), a neves, költőként is ismert, barcasági származású rektor 1785-ben Szászsebes topográfiája című munkájában arról kesereg, hogy városában sem állandó orvos, sem gyógyszerész nincs. 19 Miután őt 1798-ban Szászsebes királybírájává választották,' 20 első dolgai között volt egy állandó patika megalapítása. Bizonyára ő hívta meg Kolozsdies und jenes bis um 7 Uhr, dann fing's Begiessen an. . . Frau Maukschin war mir verhälflich, in das Schlafzimmer eindringen zu können, welches vorlaufig schon zugeriegelt worden war, und Alles, was Maukschische Kinder heisst wurde von mir in den Federn noch begossen. . ." Kunstdenkmäler aus den sächsischen Kirchen Siebenbürgens I. Goldschmiedarbeiten I. Text. Herausgegeben von D. Dr. Victor Roth Hermannstadt. Klausenburg 1922, 136. „Sieberkelch. . . Unterhalb des Mündungsrandes der glatten Kelchschale in lateinischer Schreibschrift: »Das Blutt Jesu Christi des Sohnes Gottes machet uns rein von unseren Sünden Joli 1 v 7 — « In derselben Schrift auj der Oberseite des Aufsatzrandes: »In Honorem Dei Ecclesiae Evangelico —Lutheranae obtulit Tobias MA UKSCH Apothecarius Claudiopolitanus Privilegiums cum ConthoraliSusanf n ja nata Sartori 1763.« Auf dem Rande des unteren Stiles: »Jacob(us) Ulbreich Fecit istum Calix 1763.«" Verzeichnis derjenigen Siebenbürger Sachsen, welche an den Universitäten zu Krakau, Strassburg und Göttingen studirt haben. Arch. Ver. VI/1864, 279, „Göttingen, 1791: Tob. Sam. Mauksch Trans. Med. Friedrich Reimesch." Ergänzungen Siebenbürgische Vierteljahrsschrif t 63/1940, 62. Orient Gyula: Az Erdély Nemzeti Múzeum érem és régiségtárának gyógyszerészeti gyűjteménye (Mauksch Tobias marosvásárhelyi patikus instrukciója). Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem és Régiségtárából IX, 1918, 246—300. Spielmann, Iosif: Douä instruc(iuni farmaceutice din patria noastrà. Revista medicalá 1960/3. 481—488. Izsák, Sámuel: Farmacia de-a lungu secolelor. Bucuresti, 1979, 214—215. Topographie der Stadt Mühlbach. Siebenbürger Zeitung 1785 Nr. 28—39. Brandsch, Gottlieb: Georg Marienburg(er), ein vergessener siebenbürgisch-deutscher Dichter. Mitteilungen aus dem Baron Briikenthalischen Museum 1X/X, 1944, 34—76.
