Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Buzinkay Géza: Közegészségügyünk és orvostársadalmunk a kiegyezés utáni élclapokban, 1867-1875

/ és népszerűségét annak köszönheti, hogy a pesti asszonyok — férjük egész fizetéséért — ott vásárolják a kozmetikai szereket.

37 A gyógyszerészek társadalmi szervezkedését funkciótlannak ábrázolták. A gyógyszerészek közgyűléséről címen a Borsszem Jankó közölt „beszámolót" róla. A paródia elnöki szavai ezt fejezték ki: „T. Gyülekezet ! Énekeljük el mindenek előtt a Tedeum Laudanumot, mert szerencsésen megértük a mai gyűlést is. (Mind eléneklik.) A lefolyt év oly simán folyt le, mint a leghígabb decoctum vagy emulsio. Teendőink mint eddig nem voltak, ugy háV Istennek, ma sincsenek. [.. .] Én úgy hiszem, legjobb lesz ezentúl is, mint eddig, az expectativ gyógykezelés híveinek megmaradnunk. Ne tegyünk semmit, hagyjuk az orvosokat praescribálni s a természetet működni. Majd elvégzi ez az egylet teendőit, melyek úgy sem léteznek. (Helyeslés; néhányan alszanak.) Egy indítvánnyal azonban mégis bátorkodnám a t. közgyűlés elé merészkedni, t.i. azzal, hogy mindnyájan fényképeztessük le magunkat."™ Mindez természetesen csak egyik oldalát jelenti a kor orvos- és gyógyszerésztársadalma képének, s az is karikatúrává nagyított és torzított formában. De kétségtelen, hogy az említett törekvések is megvoltak, az élclapok szerepe pedig az volt, hogy a torz kinövéseket mutassa meg és ezzel nyesegesse. Mindaz, amit ekkor megvilágított főként a Borsszem Jankó, orvostársadalmunknak továbbra is problémája volt, ugyanezek a kérdések számtalanszor felmerültek a későbbi évtizedekben. Adalékai az orvostársadalom története szempontjából s nem az orvostudomány történetére nézve fontosak, mellyel legfeljebb csak áttételesen függtek össze. RÖVIDÍTÉSEK ÉS IRODALOM Antall, József: The Birth of the Medical School of Pest and the Health Policy of the Centralists. Comm. Hist. Artis. Med. 57-59 (1971), 173-185. BJkó — Borsszem Jankó. Szerk. Csicseri Bors [Ágai Adolf]. Bp. 1868 — 1875. BM - Bolond Miska. Szerk. Tóth Kálmán, Don Pedrő [Bartók Lajos] Bp. 1867- 1375. Győry Tibor: víz Orvostudományi Kar története. 1770 — 1936. Bp. 1937. Halász Gejza:^ Budapesten uralgott járványos betegségek történelme különös tekintettel a cholerára. Bp. 1879. Hanák 1974. — Hanák Péter: Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a XIX. században. Történelmi Szemle 1974, 4, 511-536. Hőgyes Endre: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Bp. 1896. Kecskeméthy — Kecskeméthy Aurél Naplója, 1851 — 1878. Sajtó alá rend. Rózsa Miklós. Bp. 1909. Korbuly György: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története. A Budapesti Kir. Orvosegyesület jubiláris évkönyve, 1837 —1937. Bp. 1937. LM — Ludas Matyi. Szerk. Mészáros Károly, Csorba Ákos, Bénnyey István, Liszkay Ferenc, Mészáros Károly. Bp. 1867—1873. MD — Mátyás Deák. Szerk. Kuthen [Barina Vendel], Lőrinczi Ferenc. Bp. 1872—1875. Némái József: A Budapesti Orvosi Kör és országos segélyegyletének története. Bp. 1896. Szabad 1976. — Szabad György: A társadalmi átalakulás folyamatának előrehaladása Magyarországon, 1849-1867. Valóság 1976, 5, 1-15. Üs - Az Üstökös. Szerk. Jókai Mór. Bp. 1867-1875. 37 MD 1873, 11. 38 BJkó 1872. máj. 5, 8.