Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudományos Gyűjtemény" orvosi vonatkozásai
A „TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY" ORVOSI VONATKOZÁSAI BATÁRI GYULA A XIX. század első harmadában a pesti Trattner-cég által kiadott „Tudományos Gyűjtemény" volt a korszak legjelentősebb tudományos folyóirata, a színvonalas orvosi cikkeknek és tanulmányoknak szinte az egyetlen fóruma egészen 1831-ig, az „Orvosi Tár" megjelenéséig. E sok tudományág szempontjából igen jelentős kiadvány felületesebb vizsgálója — például aki csak az évi tárgymutató alapján igyekszik tájékozódni — nem sok gyógyászati, gyógyszerészeti közleményre akad, de az aki nem sajnálja a fáradságot és figyelmesen átlapozza a több mint két évtizedig megjelenő folyóirat minden rovatát, az igen sok orvosi vonatkozású cikket, könyvismertetést, közleményt, hírt talál. Ezért nem látszik érdektelennek a „Tudományos Gyűjteménnyel" orvostörténeti szempontból is foglalkozni, noha a lap elsősorban humán jellegű közleményeiről (irodalom, történelem, nyelvészet stb.) ismert igazán. A „Tudományos Gyűjtemény" megjelenése előtt a Döbrentei Gábor által szerkesztett rövid életű „Erdélyi Múzeum" volt csupán az egyetlen hazai magyar nyelvű folyóirat, amely hozzá hasonló jelentőséggel bírt. A „Tudományos Gyűjteménnyel" foglalkozó irodalom egyöntetűen állapítja meg, hogy ez az orgánum volt az első olyan tudományos folyóirat hazánkban, amelyet egészen a kor s a helyi viszonyok tényleges szükséglete hozott létre. Mögötte állt szinte az egész akkori magyar tudományos világ. 1 Lényegében polgári vállalkozás volt, amelyet nem valamelyik arisztokrata vagy irodalmi szalon finanszírozott, hanem írók-tudósok csoportosulása és egy polgári kör sikeresnek mondható, hosszú életű (1817—1841) vállalkozása volt. 2 Fejér György, az első szerkesztő, a „Tudományos Gyűjtemény" megalakulásának körülményeiről így írt: „Értesülve arról, hogy kisszántói Pethe úr efféle művön gondolkozik s látva, hogy az meghaladja egyetlen magánember képességeit, kívánva... hogy több tanalt ember egyesült erővel és kölcsönös tanáccsal elvállalja ezt a munkát, mint szerző kiálltam ; s miután ez budai és pesti tudósoknak is megnyerte tetszését, felkerestem Trattner nyomdász urat, hogy a nyomtatásról gondoskodni ne legyen terhére" 3 1 Krompacher Bertalan: Jankovich Miklós irodalmi törekvései. Bp. 1931. 25. 2 Dezsényi Béla—Nemes György: A magyar sajtó 260 éve. Bp. 1954. 39. 3 Krompacher i. m. 26.