Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réthly Antal: Patkovich Boldizsár és József tisztiorvosok működése Pécs éghajlatának megismerése érdekében, 1781—1854

sokszor érkeztem pontos észlelési időben, mégpedig meglepetésszerűen, mikor akár Cziremél, akár Vizeméi éppen észleltek, vagy a hőmérőháznál találtam őket. Patkovich József főfizikusnak megfigyeléseivel nemcsak az úttörő érdemeit óhajtottam megörökíteni, hanem dr. Simon Ferenc [15] pécsi egyetemi magántanár kitűnő Pécs éghajlati monográfiáját is dolgozatommal kiegészíteni óhajtottam. Patkovich 1854 februárjában hagyhatta abba betegsége miatt a betegek naplóvezetését, és ennek az évnek a nyarán 70 éves korában befejezte munkás életét. Közel egy fél évszázad múlva tisztán lelkesedésből ismét a tisztiorvos, dr. Czirer Elek [15] létesített a városban egy meteorológiai állomást, amelyik 1898-tól 1916-ig, Czirer haláláig működött, és a Meteorológiai Intézet igen elismert munkatársa volt. Az időjárási megfigyelések hazai történetében azonban az elmúlt századokban is találunk több érdemes orvos észlelőt. [12] így Sopronban 1711— 1718 között Gensel (Gensili) János Ádám főfizikus végzett észleléseket, aki nemes Löw András orvos 1701 és 1709 között végzett észleléseit folytatta. Naplói egyes részletei megjelentek Londonban, Sydenham gyűjteményes orvosi munkájában. Eperjesen Reiman János Ádám folytatott — részben műszeres — észleléseket, amelyek 1717— 1720 között teljes terjedelmükben megjelentek a (Bresslauer) Sammlungban. Európai hírű orvos volt, és több mint 20 éven át észlelt. Kortársa volt a Besztercebányán működő dr. Bácsmegyei István Pál, aki néhány érdekes időjárási közleményt írt a már említett Sammlung több kötetébe. Nagyon méltánylandó meteorológiai működést fejtett ki Miskolcon kisbaconi Benkő Sámuel, Borsod m. és Miskolc város tiszti főorvosa, aki megfigyeléseit 5 kötetben latin nyelven, saját költségén adta ki (1780— 1801). A XIX. században már sok orvos foglalkozott időjárási észlelésekkel, sőt irodalommal, de elsők közört éppen Patkovich Boldizsár és fia, József, Árvavárján dr. Weszelovszky Károly orvos észlelt 1851-től több mint fél évszázadon át, s ezek már minden előírásnak megfelelő műszeres észlelések voltak. A század második felében e téren különösen kitűnt dr. Szontagh Miklós, aki Tátrafüred éghajlatával behatóan foglalkozott. De sok volna felsorolni azokat az orvosokat, akik hosszú éveken végeztek értékes megfigyeléseket. A kiemeltek meteorológiai munkásságát természetesen nem lehet a mai kor kritikai felkészültségével bírálnunk, hanem azt kell értékelnünk bennük mint úttörőkben, hogy hozzá akartak járulni szülővárosuk vagy működési körük éghajlatának megismeréséhez.